SZERETETTEL :  BÉKÉS ÁLDOTT HÉTVÉGÉT!

 Taxis Laci videóját: ÉRDEMES MEGHALLGATNI )).

ÉRDEMES MEGHALLGATNI ))

Tudom, a tűzzel játszom,
hisz kopogtatás nélkül jöttem.
De már késő, bent vagyok -
az életedben.
Féltve őrzött múltad
kongva
üvöltik utánam
az elhagyott termek.
Lépteim visszhangja áruló jel,
a kulcs maga.
De még nem tudom,
mit rejt a hetedik szoba.
Ujjam végigfut a porlepte asztalon:
sorokat írok, talán egy verset.
A jelenben hagyott üzenet.
Még egy fahasáb a parázsra,
aztán megyek, és újra álmodom,
ami volt, és ami lesz – veled.
Mert nélküled nincs varázsa
se a mának, se semminek.

Este vagy reggel, mindegy ....Vég nélkül szeretni....

Vég nélkül szeretni, örökre
nem nézni a naptárt,
az évszakokat feledni.

Este vagy reggel, mindegy
kéz a kézben menni,
az utcák reszkető fényébe.
Elveszni az álmok türkizkék
ködébe.

Nem látni semmit,
csak érezni téged.
Ajkaid reszkető mámorát inni.
A fényeket ellopni a mának,
ne várjatok kishitű mindennapok,
zúzott, kőszívű magányok ki innen fussatok!

Vég nélkül szeretni mindent,
ami te vagy, a mosolyod,
az ajkad, álmomban elsuhanó
árnyad, tisztaságod.

Ízed számon, gyöngyöző,
friss patak víz, olthatatlan
szerelmem, csak te olthatod.

Mily szép is a hangod,
nem kell, hogy szólj,
akkor is hallom,
mert bennem vagy.
Dallamod csillogó gyöngysor,
mint éjszakába a csillagok.

Reszkető fényükben
álomhosszú csókok,
érintések ájulásába zuhanni,
oda adni magunkat egymásnak.

Minden percben meghalni és
szebbnek születni újra.
Meddig lehet így szeretni,
vég nélküli hulláma lenni a
gyönyörnek.

Szeretni még téged,
ne legyen vége
örökké tartson a nappal,
örökké az éjszaka.

Végtelen fonálként szőni
a szerelmes szavakat,
emelni belőle falakat,
elbújni mögé

Gyermekként játszani,
csodálni egymás virágait
táplálni a lelket, hinni benne,
hogy élni csak így érdemes,
csak így lehet.

Bár lehetne vég nélkül szeretni,
csak lehetne,
kifulladásig, örökre! 

                                                          

Forrás:Internet

Bejegyezte: orchidea1957 dátum: vasárnap, május 19, 2013

Tollak

Ha a tollak mind írnának
És kezem betűt vésne
Ami bút és szépet, a szerelem szül
Leírható mégsem lenne
S ha a szemek
Mind sírnának,
Ha szíved szeret engem
A könny, mint az árvíz folyna
És soha ne felejts el engem-de
Ha a szerelem valaha is kihalna
Sirass meg engemet.
Szívem neked nyílt meg
Neked él örökké
Én, nem feledlek soha –saját örömömre
HJ

TÜKRÖM MÖGÉ

Tükröm mögé teszem szívem,

Körberakom rögökkel neked,

Élni, szeretni-halni mind jó.

Évek óta ott látlak a fák között,

Ki elaltattad a szunnyadó, fáradt állatot.

Szeretem, ha szeretnek nagyon,

S én szeretlek nagyon-nagyon.

Szeretem blúzod illatát,

Szeretem mosolyod, arcod minden mozdulatát.

Én szeretem szemed fényét,

Kezed tenyerét, melybe lehajtom fejem,

S magam mély álomba ringatom.

Szeretem büszke lépteidet,

Szeretem saját könnyeimet.

A pünkösd színei
Piros pünkösd                                        

A pünkösd piros pünkösd, mert „...lángnyelvekhez hasonlók jelentek meg előttük [ti. a tanítványok előtt], amelyek elkülönültek, és mindegyikükre leszálltak. Ők pedig mindnyájan megteltek Szentlélekkel..." (ApCsel 2,3-4).
                                             

Fehér pünkösd De beszélhetnénk fehér pünkösdről is.

Reviczky Gyula:

Pünkösd ünnepére

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkódó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

PÜNKÖSD

A  tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt. Elnevezése a görög pentekoszté, az ötvenedik szóból származik, mivel húsvét után az ötvenedik napon van a helye a naptárban. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd tehát szintén mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr. u. 325.) határozata óta.

A pünkösd a keresztyén világban valóban fontos ünnep.

"Mosolygok, mert a testvérem vagy, és kacagok, mert nem tehetsz ellene semmit". 

 
                                                                           
Mindennél fontosabb az életben a testvéri szeretet.A testvér az,aki életed végéig hű marad hozzád,nem ver át,nem féltékeny és nem irigy.Ő az a személy,aki mindenét odaadná érted,mindenét feláldozná és még a széltől is meg szeretne óvni.Minden kamaszkori félrelépésedet megelőzné,minden hibádat kijavítaná.Tele van önzetlen szeretettel,minden hibáddal együtt szeret.A testvéri szeretetnél nem létezik szorosabb kötelék a világon.Van olyan időszak,hogy azt hisszük a testvér a legnagyobb ellenségünk,csak rosszat akar nekünk,de ezek csak buta gondolatok.Idővel kiderül,hogy minden csak tévedés,a tanácsok,melyeket rossznak véltünk,ha nem azt mondta,amit hallani szerettünk volna,mind csak félreértett gondolatok.Ő az,aki saját tapasztalatai alapján tanít minket,hogy ne kövessük el azokat a hibákat,amiket ő már elkövetett.Egy testvér mindig jót akar nekünk,ezért tiszta szeretettel,hűséggel és őszinteséggel kell viszonoznunk.Vigyáznunk kell,hogy meg ne sértsük azt a személyt,aki mindig mellettünk állt,áll és állni fog örökre.Ne okozzuk neki fájdalmat,hanem éreztessük vele,hogy ő sincs egyedül a világon.

A SORS SÖTÉTLŐ ÁRNYA 4

Megtörtént a nagy összeborulás, amely lényegében csak látszat volt. Egyik sem engedte a másikat belopózni lelkivilágába. Két külön lélek, mely magában vajúdott. Vulgárisan azt mondják a házasság olyan, mint egy hordó szar melyen van négyujjnyi méz. Aki okos összekeveri, hogy mindig jusson egy leheletnyi a mézből, de a mohó lenyalja hírtelenjében a mézet és marad a többi egy életen át.

       Helgának Gábor óvodás korától játszótársa volt.

Az alázat jutalma

„Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.”

 TÉRJ VISSZA

Térj vissza gyakran és ragadj magaddal,

Drága remegésem, térj vissza és ragadj magaddal,

Melyben a testem emlékszik és újra éled,

A vérem újra átömlik, a régi vágyak újraébrednek.

Mikor az ajkam és a bőröm emlékezik érted,

S a kéz mintha megint érezné bőröd tapintását.

Térj vissza gyakran és ragadj magaddal,

Drága éjszakán, mikor az ajkam,a bőröm,a testem

Emlékezik rád.

hj

Valakit megismerni,
Hirtelen megkedvelni,
Végül egy nap belé szeretni.
Küzdeni érte,
Hogy úgy szeressen, ahogy Őt Te!
Küzdeni szerelméért, egyetlen szerelmes szaváért,
Te légy benne, neked szóljon; egy ilyen mosolyáért.
Egy érintésért, egy csókért,
Egy simogatásért, egyetlen ölelésért.
Egyetlen pillanatért, egyetlen érzésért,
Mikor csak az van benned, hogy a szíve már a Tiéd!
De ha elbuktad a küzdelmet,
Már semmi más nincs benned.
Csak annyi, hogy elvesztetted,
És egy kérdés: Mi értelme élned?

A SORS SÖTÉT ÁRNYA 3

     Günther távozása után Péter nagyon egyedül érezte magát. Nyugtalanította, hogy bármerre, öltözőbe vagy a pihenőszobába megy, sehol nem látja a hatalmas szász fiút, a melegszívű barátot. Sok időbe telt, nehezen szokta meg hiányát. Beletemetkezett a munkába, gondolta az által elűzi mélázó szomorúságát. Nagyon haladt a kard készítése és dolgozott a titkos munkáján, amit Günthernek is meglepetésnek szánt. Szakkönyvek tanulmányozásával elkészített egy zsebpisztoly tervet és mikor senki sem figyelte azzal foglalkozott.

A sors sötétlő árnya 2

Reggel sokáig lustálkodtak, emlegették a bál egy-egy mozzanatát. Igaz Péter csak szemlélő volt a söröskorsó mellől, de rájött, hogy időnként Günther kikről beszél. Csupán Ludwig bácsi zavarta volna meg, amikor ellátta a jószágokat, de ők tették, hogy mélyen alusznak. Vasárnap volt, lehetett Délben Péter meggyőződött a szász gasztronómia finomságairól. Tele merte a tálát a régeni tyúkhúsos káposztalevessel, már csak azért is mert szülőföldje nevét viselte, eddig nem hallott róla, de nagyon finom volt.

A Sors sötétlő árnya

                                Mottó:

                                         „… mert felette esztelenül cselekedtem”

                                                                     Sámuel II. 24/10b

A kisváros életében nem bírt különösebb jelentőséggel két vállalkozás, de sokat beszéltek róla.

A Szerelem Természete

Vakon tapogatva, ki hozzád ér azt érzékeled,

S kihez érnél, soha nincs sehol.

Kit szeretnél magadnak, messze van,

S mikor keringőre hív,

Már el is suhan, nehogy utolérd.

De a szerelem türelmes.

Vár.

S mikor szájon csókolod a vágyaiddal

Eléd repül.

Füledbe súgja itt vagyok,

Karja nem délibáb, és nem malaszt,

És nem papírra vésett szánalmas

Vigasza a keresőnek.

Nem ígér, és nem hiteget,

És nem próbálja megjósolni a fellegeket,

És nem tartja magát szentnek,

Nem hazudja el az égieknek hogy

Ő az akit keresnek..........

Az édesanya

Nincsen a gyermeknek
Olyan erös vára,
Mint mikor az anyja
öt karjaiba zárja.
Nincsen örzöbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.

Úgy repültem

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.

ANYA VAGY

Kinyitom szobája ajtaját.

Feláll… és felemelt fejjel kisétál.

Lába alatt recseg az öreg föld,

Tenyerében mosolyognak az évek,

Sóhajában dúdol a sok a könny, mely összefolyt.

S mint régen, minden beteg levél előtt letérdel.

Életet ad ujjaival, örömet mosolyával.

Bólint az öreg fa, jutott egy reccsenés minden napra.

És bólogatnak a lombok, tőlük kaptad a hűvös árnyékot.

Úgy hallgatod, hogy meg sem hallod,

Betelve füled hívó szavakkal,

Szemed sugárzó arannyal,

A nap lihegő csendje,bársonyt vet hű szívedbe,

S mire nyugovóra tér,

A homlokára hullott haja-derekáig ér.

 Szeretettel kívánok

MÁJUS ELSŐ VASÁRNAPJÁN ...  

Anyák napja
(népköltés)

Már megjöttünk ez helyre, 
Anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
Köszöntlek egészségben!

Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág: 
Annyi áldás szálljon rád!

 
Anyák napjára

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon. 

Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél

Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.