Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok

Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok képgalériái

Emlékezünk

87 kép

Madéfalva, Zöld Péter pap szobra, ő szervezte a székely ellenállást

Madéfalva, az 1940-es visszatérés emlékére

3/11 oldal (87 kép)

Aranyköpések .....

270 kép

Kockahasgyűjtemény lányoknak!

61 kép

Lakások a nagyvilágban...

68 kép

Steve Hanks az akvarel mestere!

31 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Madéfalva

A csíki medencében található felcsíki falu Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál (1710 m), a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt az Olt két partján fekszik
Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.

1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt
A település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett. A falu plébánosa Bartalus Jakab Zoltán. A „Zöld Péter” Általános Iskola igazgatója Máthé Sándor.

Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll

Itt született 1571-ben Szentandrási István erdélyi püspök.
Itt született 1727-ben Zöld Péter római-katolikus pap, az 1762-1764 közötti, kényszersorozások elleni székely ellenállás egyik vezetője.
Itt született 1747-ben Szentes Antal Regináld ferences szerzetes, színműíró.
Itt született 1784-ben Tamás András honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett vértanú.
Római katolikus temploma 1913-14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.