Amit a kanadai vadlibáktól tanulhatunk
Tény:
A vadlibák csoportosan ,,V" alakban szállnak. Repülés közben mozgatják
szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így
lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha
csak egyetlen pár repülne.
Tanulság:
Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
Tény:
Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal
lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a
többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan
visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai
erőfeszítése által.
Tanulság:
Ha annyi eszünk van mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
Tény:
Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Tanulság:
A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő
pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
Tény:
Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben bíztassák.
Tanulság:
A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
Tény:
Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt
maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a
saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy
másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Tanulság:
Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
Kapcsolódó bejegyzések:
A NŐNAPRÓL...
197éve ,ezen a napon született Arany János.
A busójárásról...
A Valentin napról...