Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok

Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok hírei

A NŐNAPRÓL...

10 éve | Szőke Sándorné Ágota | 2 hozzászólás

A nők szíve Ködben bolyong létünk, S minden olyan hamis. Csak a női szív mi igaz, Ezt látja még a vak is. Elfér benne sok szeretet, Mely nemes tettre csábít, Magasztaljuk áhítattal, S a lelke kivirágzik! Minden nő egy csoda, Velük betelni nem lehet, Vigasztaló mosolyukkal, Ő ad lelkeknek életet. Páholy minden női szív A földi élet tüneménye, Mely gyógyírt jelent a férfi, S a világ minden sebére. Reménysugár a női szív, Mely bearanyozza a világot, Nekik adom tiszteletem - és, Boldog nőnapot kívánok!

"Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat." (Richard Wagner)

Apák, fiúk, férjek és nagypapák! Ezt lehet ünnepelni! Boldog Nőnapot ...

1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A dátum akkor vált véglegessé, amikor 1917-ben Oroszországban ugyanezen a napon tüntettek a nők kenyérért és a békéért. Az ünnep igazi születése korábbra, a századfordulóra tehető, és szorosan összekapcsolódott a nők különböző jogainak követelésével.

Néhány évtized elteltével, amikor már egyre több országban vívták ki a nők a választójogot, és a mozgalom elérte legfőbb célkitűzését, hanyatlani kezdett. A '60-as évek nőmozgalmai során viszont új értelmet kapott a nőnap: a nők már az egyenjogúságukért küzdöttek. 1977-ben az ENSZ is elismerte, és felvette a világnapjai közé.

Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a nőnapot. 1949-től az állami propaganda állította a saját szolgálatába, a rendszerváltás után viszont az ünneplése visszaszorult. Érdekes momentum azonban, hogy Oroszországban a mai napig munkaszüneti nap március 8.

Minden virágban egy nő szépsége lázad! ...

Napfény mámorától ibolyák virulnak,
S a kertben nárciszok játszanak a széllel.
Ciklámen vérében vágyak nem csitulnak,
Zajongva lüktetnek, egyre bátrabb hévvel.

Minden virágban egy nő szépsége lázad!
Csábosan hajlongnak illatos réteken.
Férfit akarnak égetni vad lázzal,
Szerelmet idézni, szabadon-vétkesen!

S lettetek vesztünk, ti fényt ragyogó Flórák,
A kezdet értelme, bánata a végnek.
Így vagytok s lesztek a szívekbe zárt rózsák
Jöjjetek örvendni, vége van a télnek