Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. A többi medvével ellentétben nem tud a hátsó lábára emelkedni. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambuszbozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhelyével összekösse.

Az óriáspandák egyedül élnek nagyjából 4-6 négyzetkilométer területen. A nőstények territóriumának van egy 30-40 hektáros központi része, amelyről kiűzi a fajtársait. A hímek rugalmasabbak, és nem védik a területüket, nincs semmilyen központi rész, és gyakran közös része is van másik hímekével. Ennek ellenére a fajtársaik többnyire kitérnek az útjukból. Vándorlásuk alatt megjelölik útvonalukat: a fákat megkarmolják, hozzádörgölődnek vagy a vizeletükkel hagynak jelet.

Más medvékkel szemben az óriáspandák nem alszanak téli álmot, a hidegebb évszak alatt csupán mélyebben fekvő területekre vándorolnak.
Az óriáspanda szaporodási időszaka március és május közé esik. Erre az alkalomra a különben magányosan élő állatok párt keresnek, a hímek között harc is előfordulhat a párosodás előjogáért. Más medvékhez hasonlóan a megtermékenyített petesejt mintegy 45-120 napig tartózkodik az anyaállat méhében, és csak ezután ágyazódik be a méhlepénybe.

A legtöbb kölykedzés augusztusra vagy szeptemberre esik, ilyenkor egy vagy kettő, ritkán három bocs születik. Az újszülöttek parányiak, csupán 90-130 grammosak és selymes fehér bunda borítja őket. Ekkor még a testhossz kb. harmadát a farok teszi ki. Az anya és kölyke közötti súlykülönbség az óriáspandák esetén a legnagyobb a fejlett emlősállatok között.

Ikerszülés esetén az anya hamarosan kiválaszt egy bocsot, a többit pedig kitagadja. Hogy ez milyen feltételek alapján történik, azt még nem kutatták. Kerek egy hónaposan a bocs már a tipikus színezettel rendelkezik, 40-60 naposan nyitja ki a szemét és öt-hat hónapos korban vesz magához először szilárd táplálékot. Nyolc-kilenc hónapos korig megtörténik a végleges elválasztás az anyatejtől és 18 hónaposan a bocs elhagyja az anyát. Az egyedek öt és hét éves kor között válnak ivaréretté.

A szabadon élő óriáspandák várható élettartama nagyjából 25 év.

Mivel a Kínán kívül megtalálható összes óriáspanda a kínai állam tulajdona, ezért a jelen szabályozás miatt a jövőben sincs esély, hogy valamelyik külföldi ország saját példányt birtokoljon. Ezt a speciális monopóliumot a kínai kormány rendre kihasználja politikai célokra. A külföldi kölcsönadások a politika szempontjából fontos marketing- és jutalmazó eszközök. Volt már rá példa, hogy provokációs eszköz is voltak az óriáspandák, amikor Kína Tajvan számára ellenszolgáltatás nélkül ajánlott fel kölcsönadásra egy pandapárt. Ez azért volt kényes ajándék, mert a törvények szerint ellenszolgáltatás nélkül csak belföldre lehet óriáspandát kölcsönadni, így az "ajándék" a szeparatista Tajvan számára elfogadhatatlan volt. Végül nem pénzbeli, hanem csere kölcsön állatokkal oldották fel a tajvaniak a kényes helyzetet.

Kína már a 1984-es törvény előtt felismerte az óriáspandák diplomáciai erejét, ezért 1958-1982 között 23 óriáspandát ajándékoztak ilyen célokkal. Az egyik híresebb gesztus akkor történt, amikor 1972-ben Richard Nixon kínai látogatása után Mao Ce-tung adott egy pandapárt a washingtoni állatkertnek. Nixon két pézsmatulok ajándékozásával viszonozta a gesztust.

Válasz