Bene Ferenc (Balatonújlak, 1944. december 17. – Budapest, 2006. február 27.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, olimpiai bajnok.

Sokoldalú támadójátékos volt, aki a Dózsában középcsatárként szerepelt, a válogatottban azonban Albert Flórián miatt a jobb összekötő posztját töltötte be. Erőteljes, izmos felépítésű, gyors kezdősebességű, gólérzékeny játékos volt.

válogatottban

1962 és 1979 között 76-szor szerepelt a válogatottban, 36 gólt lőtt.
1964-ben tagja volt az olimpiai bajnok csapatnak, és ő lett a torna gólkirálya is 12 góllal (az első mérkőzésen Marokkó ellen a magyar csapat mind a 6 gólját ő szerezte). Ugyanebben az évben EB-bronzérmet szerzett.
ott volt az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítmény nyújtotta, mind a négy mérkőzésen sikerült gól szereznie. Bekerült a Világbajnokság "Álom tizenegyébe"


Világbajnokság
6.: 1966, Anglia
Olimpia
aranyérmes: 1964, Tokió
gólkirály: 1964, Tokió (12 gól - olimpiai rekord)
Európa-bajnokság
3.: 1964, Spanyolország
4.: 1972, Belgium
Magyar bajnokság
bajnok: 1969, 1970-tavasz, 1970-71, 1971-72, 1972-73, 1973-74, 1974-75, 1977-78
2.: 1961-62, 1967, 1968, 1976-77
3.: 1962-63, 1975-76
gólkirály
1962-63: 23 gól
1969: 27 gól
1971-72: 29 gól
1972-73: 23 gól
1974-75: 20 gól (holtversenyben)
Magyar Népköztársasági Kupa (MNK)
győztes: 1969, 1971, 1975
Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)
elődöntős: 1973-74
negyeddöntős: 1971-72, 1972-73
Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
elődöntős: 1961-62
Vásárvárosok Kupája (VVK)
döntős: 1968-69
negyeddöntős: 1963-64, 1965-66

Az év labdarúgója: 1964, 1969
Aranylabda
6.: 1966
10.: 1971 (holtversenyben)
11.: 1964 (holtversenyben)
17.: 1965 (holtversenyben)
18.: 1969 (holtversenyben)
24.: 1968 (holtversenyben)

1972-ben meghívták az Európa-válogatottba