Húsvét: a régi idők népszokásai

Mit szimbolizál a sonka, a tojás és a bor? Miért akasztották a sonka csontját a gyümölcsfára? Miért éppen piros tojást ajándékoznak a lányok a locsolóknak? Az mno.hu összefoglalta Húsvétvasárnap és Húsvéthétfő legfontosabb népszokásait.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Isten Fia szolidaritást (sorsközösséget) vállalt az emberrel a szenvedésben is, kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az előző cikkünkben a húsvéti szent három nap (Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat) legfontosabb népszokásait tekintettük át, ebben az írásban a Húsvétvasárnap és Húsvéthétfő fontosabb hagyományait foglaljuk össze.

„És harmadnapon feltámadott”

Et resurexit tertia die, azaz „És harmadnapon feltámadott”: Jézus Krisztus nagycsütörtöki és nagypénteki szenvedése a feltámadás és megváltás fényében nyer értelmet. Húsvétvasárnap, a feltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A délelőtti misére ezen a napon letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, tojás, kalács, sonka és bor volt. „A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak” – olvasható a Wikipédián.

Szentelt sonka a gyümölcsfán

„Számtalan hiedelem fűződik a Húsvét vasárnapján szentelt ételekhez is, amelyeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek. Mint sok szentelményt, ezek maradékait is mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket” – áll a Magyar Néprajzi Lexikonban.

Locsolás és piros tojás

Húsvéthétfő gazdag szokásvilága közül talán a legismertebbek a húsvéti locsolás és a hímes tojás ajándékozása. „A keresztény hagyomány a húsvéti locsolást a keresztelésre vezeti vissza, mely hajdan vízbemerítéssel, leöntéssel történt. (…) Más magyarázat szerint a locsolkodás az öröm és a vidámság túlcsordulásának jeleként került a húsvéti szokások közé” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban.

A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kaptak a lányoktól, a piros színnek védőerőt tulajdonítottak, egyes feltételezések szerint Krisztus keresztfán kiontott vérét jelképezi. Ma már sajnos a saját kézzel készített tojások helyett csokiból készültet adnak a lányok a locsolóknak, pedig a tojásfestésnek korábban nagy hagyománya volt. Az mno.hu tojásdíszítő iparművésszel készült cikkét itt olvashatja.

forrás:mno.hu