Aram Iljics Hacsaturján (orosz: Арам Ильич Хачатурян, örmény: Արամ Խաչատրյան), Tiflisz, (1903. május 24./június 6./ – Moszkva, 1978. május 1.), szovjet-örmény zeneszerző. Műveire nagy hatással volt az örmény népzene.

Művészete:

zámos koncsertót és koncsertó-rapszódiát írt hegedűre, csellóra és zongorára. Concertó-hármasa a három ismert szovjet előadóművész – David Ojsztrah (hegedű), Szvjatoszlav Knusevickij (cselló) és Lev Oborin (zongora) – számára íródott, akik 1941 és 1963 között koncerteztek vele. Zongorakoncsertója volt az első mű, mely nyugaton is elismerésre talált. Hacsaturján szimfóniája is, tőle megszokottan, változatos zenei megoldásokat alkalmaz. A harmadik tételben tizenöt trombitát és orgonát is felvonultat.

Legnagyobb szabású munkái a Spartacus és a Gajane balett. Ezek egyben a legismertebb művek is. A Gajane utolsó felvonásának híres Kardtánc dallama különösen kedvelt.

Számos művet írt szólózongorára. Két zenei albumot gyermekeknek (op.62 és 100). A Gyermekalbum 1. könyvét először 1947-ben adták ki. Ebben találunk egy 1926-os szerzésű könnyed, melodikus andantínó dallamot, ismertebb nevén az „Iván énekel”-t. A darabsorozat 8–10 kisebb részből áll, eredetileg Iván kalandjai címmel. A Gyermekalbum 2. könyvét először 1964-ben adták ki. Ebben találnk egy 1928-as fúgát, valamint egy ütemes programzenét, „Két vicces nagynéni vitája”, ill. néha Két hölgy pletykál címmel. Filmzenéket is szerzett. Mihail Lermontov Masquerade című színpadi darabjához írt zenét 1941-ben. Az ebben hallható zenekari szvit is meglehetősen népszerűvé vált.

A Spartacus balett zenéje rendkívül plasztikus, abszolút filmzeneszerű. Különösen Spartacus és Phrygia adagiója, mely a BBC közkedvelt sorozatának, Az Onedin családnak főcímzenéje is lett. A dallam megérdemelten a brit nagyközönség legkedveltebb klasszikus művei közé tartozik. A balettek dalait – köztük a kardtáncot – felhasználta még Joel Coen (The Hudsucker Proxy) és Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia (a Gajane adagiója). A Spartacus zene tetőpontját hallhatjuk a Caligula és a Jégkorszak 2: Az olvadás c. filmekben.

Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság himnuszát ugyancsak Hacsaturján szerezte. Napjainkban Örményországnak is állami himnuszt kell választani, és ez egyike az öt lehetséges dallamnak.

Seregi László

(Bp., 1929. dec. 12.– ): táncos, koreográfus. Az Iparművészeti Főiskola grafika szakára járt 1945–1949 között, majd érdeklődése a néptánc felé fordult, így a Honvéd Művészegyüttes tagja lett. Itt ismerkedett meg a balettművészettel Nádasi Marcella irányításával. 1952–1956 között koreográfiákat is készített. A Művészegyüttes átmeneti megszűnésekor az Operaház szerződtette. Kiváló karaktertáncos volt, de koreográfusi munkáját is tovább folytatta. Eleinte operabetéteket komponált. Első nagyszabású, egész estés táncdrámáját, a Spartacust 1968-ban komponálta, és azóta folyamatosan jelentkezik új, rendkívül magas művészi szintet képviselő, a nemzetközi táncirodalomban is egyedülálló műveivel. Táncait a feszes dramaturgia, muzikalitás, stiláris sokszínűség, teatralitás és szellemesség jellemzi. Néhány korai műve kivételével a televízió a teljes életművet rögzítette. F.K. Kalotaszegi táncok (1952); Reggel a táborban (1953); Spartacus (1968); A fából faragott királyfi (1970, 1981); A csodálatos mandarin (1970, 1981); Sylvia (1972); A cédrus (1975); Kamarazene No. 1. (1977); Air (1978); Szerenád (1977); A városban (1977); Változatok egy gyermekdalra (1978); Macskák (1983); Rómeó és Júlia (1985); Szentivánéji álom (1989). Kossuth-díjas (1980), Erkel Ferenc-díjas (1962), érdemes (1972), és kiváló művész (1978). A Nagy Osztrák Érdemkereszt (1976) tulajdonosa. – Ir. Körtvélyes G.: Hagyomány és újítás egysége az Operaház balettszínpadán (Kritika, 1989/4); Kútszegi Cs.: S. Rómeója és a manierizmus (Tánctudományi Tanulmányok, 1988/89).

SEREGI LÁSZLÓ koreográfiája – Hacsaturján: Spartacus

Mindkét szerzőművészről itt fenn írtam.

Megemlítem a Pécsi Balett hírnevét és ezt a kiváló előadást is.

Köszönjük e szép produkciót!

Válasz