http://www.youtube.com/watch?v=xMIMX8utiu4&feature=relmfu

Strängnäs város Svédország középső, déli részén Södermanland megye területén, a Mälaren tó mellett található, az evangélikus (korábban katolikus) strängnäsi egyházkerület központja is, katedrálisa 1291-es építésű.
1434-ben parasztlázadás nyomán felgyújtották, a fából készült létesítmények leégtek, az értékeket hajón elmenekítették.
Hamarosan újjáépítették.
1472-ben már állt a központi torony. Viharos időket élt meg a kastély, királyi , az utolsó nagy átépítés, és felújítás az 1890-es évekre esik.
Gripsholm kastély az egyik legjelentősebb épület az országban. Mostani formáját Gustav Vasa államalapítótól kapta a 16. században. Vasa a legnagyobb svéd király, de azzal, hogy behozta az országba a reformációt, a svéd történelem legnagyobb kulturális katasztrófáját követte el. Az egész országban temérdek kolostort, templomot és egyéb értékes épületet romboltatott le, többek között az eredeti Gripsholm kastélyt is. Később a kastély egy egész sor királyi kegyvesztettnek szolgált száműzetési helyként és börtönként.
I. Gusztáv a Vasa dinasztia megalapítója, született Gustav Eriksson, 1523-tól haláláig Svédország királya volt. 1521-ben felkelést vezetett az országot uralma alatt tartó II. Keresztély dán király ellen, mely után alkirállyá választották. Uralma alatt Svédország áttért a protestáns hitre. 1523-ban egy megosztott, központi kormányzatot nélkülöző ország trónjára ült fel. Karizmájának és szervezőtehetségének köszönhetően sikeresen központosította királyságát. A svéd történetírók úgy tekintenek rá, mint a modern Svédország megalapítójára, és a svéd nép felszabadítójára. Ugyanezért Gusztáv maga is szívesen hasonlította magát Mózeshez.
A szépen felújított kastély ma a National Portrait Gallerynk ad otthont, több mint 4000 darabos gyűjteménye van az 1500-as évektől napjainkig. A Nemzeti Múzeum feladata 1860 óta a portré gyűjtemények gondozása.
Időhiányában sajnos csak kívülről tudtuk megnézni ezt a gyönyörű vár-kastélyt, szépségét csak emeli a természeti környezet, hiszen A Mälaren-tó,melynek partján fekszik a harmadik legnagyobb tó Svédországban a Vänern és Vättern tavak után. Nyugatról kelet fele húzódik, és a Balti-tengerbe ömlik Stockholmnál. Stockholmtól nyugatra helyezkedik el, azonban legkeletibb öble benyúlik Stockholm központjáig, ezt Riddarfjärden-nek (Lovagok öble) hívják