Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok

Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok képgalériái

Ünnepek ...

172 kép

Kegyelmet nem kérek – Nagy Imre pere (1955)

A nagy királyért szólnak a harangok augusztus 20-án Háromszéken

8/22 oldal (172 kép)

Szentannai Anna / Panka....Versek.

428 kép

K. Annamaria / Pannika / képei

18 kép

Székely testvérek kiállítása 2012

20 kép

Kitörő szerelem!

13 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Kegyelmet nem kérek – Nagy Imre pere (1955)

Ötvenhét évvel ezelőtt kezdődött az a forradalom, amelyben sokan életüket adták eszméikért: volt, aki az utcán vesztette életét, és volt, akit a forradalom utáni bosszú ítélt halálra. Közéjük tartozott Nagy Imre, akik az utolsó pillanatig tagadta az ellene felhozott vádakat.

Nagy Imre miniszterelnök és társai a szovjet csapatok bevonulásának napján, 1956. november 4. hajnalán a jugoszláv nagykövetségre menekültek, ahonnan november 22-én a romániai Snagovba szállították őket. A szovjet és a magyar párt vezetőinek egyeztetését követően 1957. április 9-én az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága határozatot hozott Nagy Imre és társainak letartóztatásáról, amire Nagy Imre esetében április 14-én sor is került. A letartóztatás után Nagy Imrét Budapestre szállították, ahol megkezdődött az ellene indított eljárás.

Nagy Imre utolsó ismert szavai az ítélet kihirdetése után

„Engedje meg az igen tisztelt Népbírósági Tanács, [hogy] pár szóval indokoljam a kegyelmi kéréssel kapcsolatos álláspontomat. A halálos ítéletet, amelyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részéről igazságtalannak tartom, indoklását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részéről, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek."

Címkék:

történelem

Kategória:

Politika, hír

Feltöltötte: Dr.Mohai Zoltán | 10 éve

Látta 113 ember.

Értékeld!

Kommentáld!

Hozzászólások

Tarján Józsefné üzente 10 éve

Megjárta a " hadak útját.." :(Mindig voltak és lesznek áldozatok :(

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Azé meg kell vallani ,hogy Kádár ideje alatt se volt olyan rósz,legalább volt munka .Aki akart az tudott dolgozni.Akkor is volt felső 10e. meg most is .Sőt ! most meg semmi nincs.
De ez már politika ...hagyjuk mert ezt nem szeretem .Elvből nem politizálok ,mert nincs értelme . Amit akkor diktáltak azt kellett tenni,most meg ezt.
Sajnos a politikában nagyon erősen él a " farkastörvény " Vagy én,vagy Te ...
:((

Előzmény

Válasz

Hangai Gábor üzente 10 éve

Maradjunk abban, hogy legfőképp történelem. S Nagy Imre többet tett, vagy próbált tenni, mint Kádár János, stb.

Válasz

Kép feltöltése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: