Bizony... egyetértek minden szavaddal...

Válasz

Szia Kata!

Én is szeretnék lépni.
...de a gazdasági válság miatt nem tudok.
Be van fagyva a piac.
Csak brutál alacsony áron tudnám értékesíteni a lakásom, amiért egész életemben dolgoztam.
...és akkor még mindig ott van hogy hol tudok dolgozni?.... mert vagy van hol, vagy nincs .
A gyereket nem rángathatom településről településre.
A gyerekeknek kiegyensúlyozott életvitelre, otthonra van szükségük ahhoz hogy teljesítményt nyújtsanak az iskolában.
Ha ide -oda rángatnám,az az egész életét megbélyegezné.
Arról nem beszélve hogy nekem is lelkiismereti problémát jelentene.
Ez csak az én példám, de koránt sem egyedi.
Egyenlőre patt a helyzet.Nagyon nagy hit kell ahhoz, hogy ezeket
az időket, amikor az Élet szó szerint agyonrúgja az Embereket, túléljék.
Béke időben is vannak olyan gondok amit nagyon nehéz megoldani vagy áthidalni.
Ma már az is kevés ha értelmes , vagy okoska vagy. Ma egyedül az számít hogy vannak -e kapcsolataid hogy valahova el tudj helyezkedni vagy nincs. Ha nincs akkor baj van. Magadra vagy utalva.
Ma minden (Magyarországon) politikai vagy más egyéb szálon ,de kapcsolati érdekrendszerekre épül, így navigálni nagyon nehéz.
Az a pipacs ott azokat az Embereket is szimbolizálja akik kint vannak ama nagy réten, ahol csak azon a vékony kis gyökéren kapaszkodnak amit a Föld még meghagyott nekik. Aki ért hozzá, és egy kicsit ismeri a Földet annak érdemes belekapaszkodni.
Arra egyáltalán nincs biztosíték hogy hány év alatt zajlik le az a fajta nem csak anyagi , de erkölcsi válság is, ami ma az Emberiséget jellemzi.
A szociálpolitika mint politika fogalma egy szükségszerű dolog ott ahol Pénzuralmi rendszerek diktálják az Élhetőt vagy élhetetlent.
Mindig azok szülik meg a szociálpolitikát is akik tudják hogy milyen óriási szélsőségek uralkodnak a társadalmakban.

Előzmény

Válasz

Éva! Most újraolvastam és mondhatom pontosan úgy éltem, ahogy Te és IGEN a természet szeretete ott ivódott bele a zsigereimbe. Éltem Budapesten, ott születtek fiaim, de már mikor kicsik voltak arra gondoltam, ha addig élek is kertes házban fogunk élni. Így lett. Igaz az egyik fiam már 14 a másik tíz volt. Ma már nem laknak itthon, de nekem itt a kert, a fák, bokrok, virágok.... minden, mit a két kezemmel ültettem. Üdvözöllek szeretettel: Kata

Előzmény

Válasz

Én köszönöm Nektek, az emlékező szavakat is! Milyen jó érzés, ha gondolatokat ébresztünk!

Válasz

A kedvencem Kata !!! köszi !

Válasz

..és milyen sokan nőttünk fel tanyán,lavór mellet...stb.

Előzmény

Válasz

Tudjátok aki úgy nő fel, hogy amerre néz mindenütt tele van vele a rét,
annak bele ég a zsigereibe ez a szabad kis virág. A rétek szíve.
A nagy, de mégis csendes meleg viharok utáni rengeteg víz az elöntött rétek, a felgyűlt patakok, és mégsem rohad ki semmi, mert pár nap alatt kiszárad annyira hogy kezdődhet elölről . Én még tanúja voltam hogyan mentek maguk kolomp szóra haza a tehenek. És láttam és ettem olyan almát és körtét, aminek a zamata nem hasonlítható azokhoz amiket ma lehet kapni. És az eper végig futott a gyümölcsfák alatt.
Bizony volt hogy mire leértünk a mamához, már ölben vittek bennünket a szüleink, mert csak föld út volt a faluban ami a házig vezetett.
És akkora fűzfa volt a kertben, hogy belekapaszkodhattunk hintázni, mégsem esett baja soha. És nem csak a tehenek meneteltek, de a kiskacsák is. És a kiscsirkék bejártak a konyhába kenyérmorzsáért.
Csak a ház volt nagyon öreg. Egészségtelen. Ami körülvette, az csoda volt.
Szedrezni jártunk a kiserdőbe, és úgy mentünk haza mindig mint a malacok.
De szabad lélekkel a természetben nőttünk fel. Ez most nagyon hiányzik a gyerekeknek. Amikor Ők maguk fedezik fel a természetet.
És volt egy óriási szénakazal. Abba vájtunk bunkert.
És láttam kicsi viperát is. Na attól frászt kaptunk.
De láttam mezei nyulat a pincék körül. És minden pince mellett állt meggy és szilvafa.
És nem volt egy gazda sem aki nem ivott volna egy kupica pálinkát .
Mindnek volt sajátja.
Az hogy szomszédolni jártunk és ott még ettünk meg ittunk is, az olyan természetes volt, mint ma az hogy a gyerekedet iskolába viszed.
Az íratlan játékszabályokat mindenki ismerte, és gyakorolta.
Érdekes, boldog idők voltak azok nekünk.
A gyermekem anélkül is vágyik rá hogy ismerné.
Anya menjünk kertes házba.
Jah! Még mondja valaki hogy a génekkel nem emlékezünk.
Dehogynem.
Sok jóra, és sok rosszra egyaránt.

Válasz

Very Fine.... xxx....terry

Válasz

Sosem szeretem,de mióta nem Szolnokon lakok és a kert tele van vele ...csak úgy ...nagyon megszerettem .Jó érzés ki nézni és látni ,hogy " minden piroslik"
Egy baja van....nem marad meg a vázában...
:))

Válasz