Jav: ...a gatyája rámenne.

Válasz

Az a baj hogy a kertgazdálkodással a Délere fekvő országok vannak a legkevésbé tisztában. De ha lehet tanulni akkor kell tanulni, mert olyan messzire szállítani repülővel élelmiszert ahol ezek a szikes területek vannak lehetetlen, hisz "drágábba kerülne a leves mint a hús". Azt egyetlen Ország nem vállalná be hogy Embereket messziről élelmezzen., mert a gatyája ráenne.
Ezért kellene megtanulni amit meg lehet tanítani. Jah!!! ...és a kutak. Sok -sok KÚT!

Válasz

Drága Évike! Ez csodás, de ha ezt a gesztust nem adományokból kellene egyházaknak meglépni hanem nemzetközi összefogásból jönnének létre azok a kutak melyek nem szórványosak lennének hanem sűrűek akkor hozna látványos eredményt.
Magyarországon alig létezik olyan kertes ház melyhez a tulajdonos ne fúratna saját erőből kutat. Anélkül ugyanis a saját területe is ugyan olyan szikes lenne mint az Afrikai. Akik nem gazdálkodnak, meg lehet nézni hogy kertjeik hogy néznek ki. Pont úgy mint Ázsiában. Kiégve.:(
Aki gazdálkodásra adja a fejét, mert muszáj, az bizony öntöz. Fölkel hajnalban és 1-2 órán át csak öntöz. Aztán este megismétli.

Előzmény

Válasz

Se baj! Lett belőled LÉLEK-BÚVÁR! :)

Előzmény

Válasz

Sokszor gondolok arra hogy mikor azon tűnődtem milyen pályát válasszak, meghatározó volt hogy abban az időben amikor én gyerek voltam olyan mennyiségű zöldséget termelt már mindenki hogy a piac ne bírta felvenni.
Viszont nekünk akkor az volt a kenyerünk mert a bérek akkor is nagyon rosszak voltak. Már sajnálom hogy nem lettem agrár mérnök, akkor viszont nem konyítanék sem az idegenforgalom és vendéglátáshoz, sem a kereskedelemhez. Pedig mindegyik fontos. Ha lenne miből élnem búvárkodnék, de egyenlőre megélhetési gondjaim vannak. Így abból tudok meríteni amire emlékszem.

Válasz

És akkor még nem beszéltünk arról hogy minden növénynek meg van a maga kis kártevője, ami élősködik rajta. A régiek azt is tudták mit mi mellé kell ültetni ahhoz hogy egyik szomszéd növény a másik kártevőjét elriassza.
Ma már Magyarországon is fel kellene ezt az Ősi tudást eleveníteni vagy kikísérletezni ahhoz hogy valóban gyors és látványos eredményeket lehessen elérni.

Válasz

A magyarok hosszú évek tapasztalatából tudják hogy mikor kell vagy szabad locsolni. Hőségben nem szabad mert a növényeket leforráznák a hideg vízzel, és tönkre menne a levélzet, aminek a klorofillt kellene termelni hogy a növény a levelein keresztül lélegezni tudjon. ha a levelek sérülnek a növény is elfonnyad.
Ezek mind fontosak, de a legfontosabb hogy legyen víz.
A talaj is akkor válik táptalajjá, ha már bomlott növényi eredetű ballaszt kerül bele.
Régen Magyarországon az elszikesedett területeket először olyan növényzettel borították be, ami bírta a szárazságot, és amikor lekaszálták, és befonnyadt, vissza forgatták a földekbe hogy táptalajt gyúrjanak belőle.
Aztán amikor egy föld már termő területté vált akkor azt is kikísérletezték hogy forogjon az amit termesztenek rajta. Például egyik évben kukoricát, a másikban repcét, a harmadikban gabonát. Persze most a hasamra ütöttem , de ennek van szakirodalma.
A lényeg az hogy valamelyik szakaszban a Föld pihentetve van.
Ahol kicsi Földterületből akartak sokat kihozni évekig, ott pedig mesterségesen de szerves, állati ballasztal trágyázták a földeket.
Ló, disznó, birka trágya.
Persze abból kevés kell mert a földbe ültetett növény a trágyától is megéghet. Az ugyanis amikor bomlik nagyon sok hőt termel.

Válasz

A mi gyülekezetünk -amely része egy nagyobb evangélikus szervezetnek-
évek óta folymatosan gyüjti a pénzt nem csak kutak ásására, de a kutak
fenntartására is Afrika legszegényebb országainak egyikében.
Nemrégiben ünnepeltük, egy új kút átadását. (ahol egyben egy malária
ellenes kampányt is támogatunk. )

Válasz

Magyarországon is van olyan növény gazdálkodás ami foliázásra épül, és mesterségesen locsolják a növényeket az aszályos időszakokban.
Kutakból locsolnak.
Lehet hogy ott is van víz, csak mélyebben mint idehaza.
Ha találnának , akkor lehetne kis oázisokat létrehozni.

Válasz

Jav ...de azt

Válasz