Érdekes ,tartalmas.Köszönőm.

Válasz

Próbaképpen hoztam a cikket , de látom hiába , pedig ez az oldal irodalommal és művészettel is foglalkozik ,a Dualizmus meghatározó alakja Mór, szülötte ,Wekerle Sándor nem igazán érdekes téma itt . meg álltálában ha mi hozzuk ,

Válasz

Wekerle Sándor
Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
[bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig.svg Ez a szócikk az egykori miniszterelnökről szól. A fia életrajzát lásd itt: Wekerle Sándor (1878-1963)
Wekerle Sándor
Wekerle.jpg
A Magyar Királyság 23. miniszterelnöke
Hivatali idő
1917. augusztus 20. – 1918. október 30.
Előd Esterházy Móric
Utód Hadik János
A Magyar Királyság 19. miniszterelnöke
Hivatali idő
1906. április 8. – 1910. január 17.
Előd Fejérváry Géza
Utód Khuen-Héderváry Károly
A Magyar Királyság 11. miniszterelnöke
Hivatali idő
1892. november 17. – 1895. január 14.
Előd Szapáry Gyula
Utód Bánffy Dezső
A Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő
1889. április 9. – 1892. január 15.
Előd Tisza Kálmán
Utód Lukács László
Született 1848. november 15.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Mór, Habsburg Birodalom
Elhunyt 1921. augusztus 26. (72 évesen)
Flag of Hungary (1867-1918).svg Budapest, Magyar Királyság
Párt Szabadelvű Párt (?-1906)
Alkotmánypárt (1906–1918)
48-as Alkotmánypárt (1918)
Választókerület Nagybánya[1]
Foglalkozás jogász, politikus
Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 15.[2] – Budapest, Krisztinaváros, 1921. augusztus 26.[3]) politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Életrajza
2 Munkássága
3 A Wekerletelep
3.1 Jegyzetek
4 Források
5 Kapcsolódó szócikkek
Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Württembergi eredetű móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor, édesanyja Szép Antónia.
Székesfehérvárott a cisztercieknél tanult, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.
1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.
Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.
1917. augusztus 20-ától 1918. október 30-áig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-éig pénzügyminiszter, 1918. január 25-étől február 11-éig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától december 31-éig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.
A második miniszterelnöksége (1906-1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.
Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.
Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.
1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.
A Wekerletelep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jump up ↑ Az otthonteremtő miniszterelnök (Élet és tudomány archív, 1998., sulinet.hu)
Jump up ↑ Születési anyakönyv szerint
Jump up ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. polgári halotti akv. 1577/1921. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.
– Szabó Dániel: Wekerle Sándor – A válságmenedzser
Magyar Országgyűlési Almanach 1906-1911 – Életrajza
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar akadémikusok listája
Magyar szabadkőművesek listája

Elődje:
Tisza Kálmán ideiglenesen
Magyarország pénzügyminisztere
1889-1895
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Hegedűs Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
1906-1910
Utódja:
Lukács László
Elődje:
Kovacsevics István
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1906. április 8–23. (ideiglenesen)
Utódja:
Josipovich Géza
Elődje:
Szapáry Gyula
Magyarország miniszterelnöke
1892–1895 A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Bánffy Dezső
Elődje:
Fejérváry Géza
Magyarország miniszterelnöke
1906–1910 A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Khuen-Héderváry Károly
Elődje:
Eszterházy Móric
Magyarország miniszterelnöke
1917–1918 A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Hadik János
Elődje:
Bihar Ferenc
Honvédelmi miniszter
1906. április 8. – április 14. Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Jekelfalussy Lajos
Elődje:
Baross Gábor
Kereskedelmi miniszter
1892. május 9. -1892. június 16.
Utódja:
Lukács Béla
▼ kinyit
m • v • sz
Osztrák és magyar politikusok az első világháború kezdetétől a trianoni békeszerződésig
▼ kinyit
m • v • sz
Magyarország kormányfői
Nemzetközi katalógusok
WorldCat VIAF: 54951146 LCCN: no98095853 ISNI: 0000 0000 4691 4925 GND: 119128691
Kategória: Magyarország pénzügyminisztereiMagyarország honvédelmi minisztereiOrszággyűlési képviselők (1887–1892)A Szabadelvű Párt korábbi tagjaiOrszágos Alkotmánypárt-tagokNemzeti Munkapárt-tagokMagyarországi szabadkőművesekAz első világháború osztrák–magyar politikusaiMagyarország igazságügy-minisztereiMagyarország kereskedelemügyi minisztereiMagyarországi németekMagyarország földművelésügyi minisztereiMTA-tagokMiskolc díszpolgáraiMagyarország miniszterelnökeiHorvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszterekDebrecen díszpolgáraiSzeged díszpolgáraiGyőr díszpolgárai1848-ban született személyek1921-ben elhunyt személyek
Navigációs menü
fiók létrehozásabejelentkezésszócikkvitalapolvasásszerkesztésforrásszöveg szerkesztéselaptörténet

Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó
Részvétel
Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok
Nyomtatás/ exportálás
Eszközök
Más nyelveken
English
Deutsch
Esperanto
Español
Suomi
Français
Italiano
Nederlands
Русский
Svenska
szerkesztés
A lap utolsó módosítása: 2014. március 3., 00:24

Válasz