Minden szépet elrontottam, álomváram hátrahagytam,
már nem tudom: elfeledtem, hogy kéklik az ég felettem...
Láthatom még milyen kék? Mi az, ami jöhet még?
Pillangóként rebben lelkem, de nem lehet elfelednem:
ökörnyálból font fonálon függ a szívem, s csendben várom
-alattam a szakadék- mi az, ami jöhet még???
Óvatosan moccan testem, sóhajtásom égig lebben-,
de vigyázva, mert a szál pattanásig feszült már...
-a mélységbe zuhannék- Mi az, ami jöhet még?
Sokszor bíztam életemben, bizalmammal mit sem értem-
most a hitem köddé vált, félelmem béklyóba zárt...
Elérkezett már a vég? Mi az, ami jöhet még?
Magam látom idő múltán: kapaszkodom fonal-hintán,
már felfelé kúszok rég, és felettem tényleg kék!
Lehet tündöklően szép? Mi az, ami jöhet még?
Égboltomon szép szivárvány, azt súgja, hogy lesz, ki vár rám,
szelídül a veszteség, -szikrázón azúr az ég-
bármerre is tartanék: boldogság is jöhet még!
Íme, az már meg is jelent, letargiám most füstbe ment,
Erre vártam már milyen rég, csak szép és jó jöhet még! "
Fogad szeretettel ,Ibolya és a többiek !
"
Kapcsolódó bejegyzések:
Szeretettel anyukáknak ,nagymamáknak !
Kedves Anyukák és Nagymamák !!!!
Szeretettel Anyák Napjára !
Szeretettel köszöntőm a Gáborokat !