Somlay Artúr (eredeti nevén Schneider Artúr; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.) magyar színész, színészpedagógus.
Édesapja vasúti tisztviselő volt, hat gyereket nevelt. A későbbi
színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle
társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy
idő után belenyugodott abba, hogy fiából színész-komédiás lesz.
A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos
nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkor
időszak kulturális főhatalmassága, Révai József, eleinte még hallgatott Somlay kérésére, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá.
Somlay hazament, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az
éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-ének
hajnalán így érte a halál.
1912–től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és
fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is
próbálkozott.
Kossuth-díj (1948, 1951)Kiváló művész (1950)a Nemzeti Színház örökös tagja (1948)
Kapcsolódó bejegyzések:
Augusztus 20. nemzeti ünnepünk, melyet az Új Kenyér Ünnepeként is ünneplünk.
Az én hazám - Debrezen
Minden idők legdrágább olimpiája volt a londoni
Carlos találkozott fiával