BESSENYEI FERENC (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. - Lajosmizse, 2004. december 27.) Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-1947 között megszakí­tásokkall a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. 1944-ben szerződik először a Nemzeti Színház társulatához. 1945-50 között a miskolci szí­nház előadásain túl játszott a Budai Színház, a Ví­gszí­nház, a Magyar Színház előadásaiban és Egerben, majd a Szegedi- és a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1950-től újra a Nemzeti Színház, 1963-tól a Madách Színház, 1967-től ismét a Nemzeti Színház, 1973-80 között újra a Madách Színház, 1980-tól ismét a Nemzeti Színház társulatának tagja. 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze volt.

Kitüntetései:

Kossuth-dí­j 1953, 1955. Érdemes művész 1954,
Kiváló művész 1970, SZOT-dí­j 1978.
Munka Érdemrend, A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1989,
A Nemzeti Színház örökös tagja 1989,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1994,
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában 1997,
Hódmezővásárhely dí­szpolgára,
A Nemzet Szí­nésze 2000.

Bessenyei Ferencről megjelent könyvek:

Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc - 1983,
Deák Attila: Bessenyei Ferenc - 1989,
Bóta-Földes-Gervai-Szigethy: Bessenyei - 2001,
B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás - 2004.

Bessenyei Ferenc emlékének ápolására szülővárosa, Hódmezővásárhely önkormányzata, 2008-ban megalapí­totta a BESSENYEI FERENC MÜVÉSZETI DÁJAT. A kitüntetést a város közgyűlése minden évben olyan - az amatőr és hivatásos szí­njátszás, a népdal és magyar nóta, a néptánc vagy a vers- és prózamondás területén kiemelkedő teljesí­tményt nyújtó - művésznek í­téli oda, aki Hódmezővásárhelyen él, a városhoz kötődik vagy onnan elszármazott, előadásaival pedig rendszeresen bemutatkozik a településen. Az elismeréssel a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett 500 ezer forintos pénzdí­j is jár.

Nekrológok:

Teljes, szép életet élt - Bessenyei Ferenc emlékére
Metz Katalin í­rása- Magyar Nemzet 2004. december 28.

Elhunyt Bessenyei Ferenc
Zappe László í­rása - Népszabadság 2004. december 28.

Végső búcsú Bessenyei Ferenctől:

Hatalmas volt és hatalma volt rajtunk
Metz Katalin beszámolója Bessenyei Ferenc temetéséről
Magyar Nemzet 2005. január 13.

Hiller István kulturális miniszter úr beszéde
Csernus Mariann búcsúbeszéde - Jordán Tamás búcsúztatója

Elment a KOMÉDIÁS - a Terasz Magazin képriportja

Búcsú Bessenyei Ferenctől - Ilovszky Béla fotósorozata

>>PORTRÉK<<
>>SZEREPFOTÓK<<

Legfontosabb szí­nházi szerepei :

PEER GYNT (Ibsen: Peer Gynt),
GIOVANNI (Herczeg: Bizánc),
METTERNICH, FLAMBEAU (Rostand: A Sasfiók),
TARTUFFE (Moliere: Tartuffe),
ZUBOLY (Shakespeare: Szentivánéji álom),
PICKERING EZREDES (Shaw: Pygmalion),
CYRANO (Rostand: Cyrano de Bergerac),
SVÁNGYA (Trenyov: Ljubov Jarovaja),
TYETYEREV (Gorkij: Kispolgárok),
TYRONE (O’Neil: Hosszú út az éjszakába),
SZÁNÉSZKIRÁLY (Shakespeare: Hamlet),
BÁNK BÁN (Katona József: Bánk bán),
KOSSUTH (Illyés: Fáklyaláng),
OTHELLO (Shakespeare: Othello),
ÁDÁM (Madách: Az ember tragédiája),
DÓZSA GYÖRGY (Illyés Gyula: Dózsa György),
GALILEI (Németh László: Galilei),
FALSTAFF (Shakespeare: A windsori ví­g nők),
ASZTROV (Csehov: Ványa bácsi),
DANTON (Büchner: Danton halála),
CLAUDIUS (Shakespeare: Hamlet),
FEGYA (L. Tosztoj: Élő holttest),
GÖRGEY (Németh László: Az áruló),
HÓDI PROFESSZOR (Németh László: Mathiász panzió),
LEONTES (Shakespeare: Téli rege),
A FEJEDELEM (Bródy Sándor: A fejedelem),
EGRESSY GÁBOR (Németh László: Petőfi Mezőberényben),
A RENDEZŐ (Thornton Wilder: A mi kis városunk),
COLBERT (Németh László: Colbert),
SZÉCHENYI (Németh László: Széchenyi István),
PÉTER APOSTOL, MICHELANGELO, AZ ÚR HANGJA (Madách: Az ember tragédiája),
AIGISZTHOSZ (Gyurkó László: Szerelmem Elektra),
IVANOV (Csehov: Ivanov),
SZAKHMÁRY ZOLTÁN majd CSÖRGHEŐ CSULI (Móricz: Úri muri),
HÁRY JÁNOS (Kodály: Háry János),
GALILEI (Brecht: Galilei),
DÓZSA (Székely: Dózsa György),
BEUTLER majd NEWTON, (Dürrenmatt: A fizikusok),
HIGGINS (Lerner-Loewe: My Fair Lady),
BARNEY CASHMAN (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes),
TEVJE (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn),
KEREKES FERKÓ (Kálmán: Csárdáskirálynő),
DRAGOMIR (Kálmán: Marica grófnő),
GÜL BABA (Huszka Jenő: Gül Baba),
ZORBA (Kander-Stein: Zorba),
HÁRY JÁNOS (Kodály Zoltán: Háry János),
TEIRESZIÁSZ (Szophoklész: Antigoné)
IV. HENRIK KIRÁLY (Shakespeare: IV. Henrik),
KLEITOSZ (Sütő András: A szúzai menyegző),
A PÁPA (Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták), I. LIPÓT (Weöres: A kétfejű fenevad),
KREON (Eörsi: Tragédia magyar nyelven),
KLEITOSZ (Sütő: Szuzai menyegző),
JÁNOS MESTER (Márai: Kassai polgárok),
NOSZTY PÁL (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival),
MATTHIAS CLAUSEN (Hauptmann: Naplemente előtt),
BAGÓ (Kacsóh-Heltai: János vitéz),
II. FÜLÖP (Schiller: Don Carlos),
KÁNYAI (Szigligeti: Liliomfi),
GALILEI (Németh László: Galilei),
LEAR KIRÁLY (Shakespeare: Lear király),
DÁVID FERENC (Páskándi: Vendégség),
PÓSALAKY (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)

BESSENYEI FERENC meghatározó, felejhetetlen alakja volt a magyar szí­nházművészetnek. Gyönyörű orgánuma, szuggesztí­v egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, szí­npadon és filmen egyaránt. Tragédiákban komédiákban, és musicalekben is máig emlegetett, hatalmas alakí­tások fűződnek nevéhez, OTHELLO, KOSSUTH, GALILEI, SZÉCHÉNYI, BÁNK BÁN, FALSTAFF, ASZTROV DOKTOR, LEAR KIRÁLY - HIGGINS és TEVJE..., hogy csak a legismertebb szí­nházi szerepeit idézzük.
A fentebb felsorolt legfontosabb szí­nházi alakí­tásai mellett, mintegy száz filmben, tévéjátékban volt főszereplő. Ezek közül sorolunk fel néhány filmet és televí­ziós produkciót az alábbiakban.

Filmek:

A HARAG NAPJA,
FÖLTÁMADOTT A TENGER,
KÜLÖNÖS ISMERTETŐJEL,
SZAKADÉK,
KESERÜ IGAZSÁG,
HANNIBÁL TANÁR ÚR,
A CSÁSZÁR PARANCSÁRA,
KÖLYÖK,
DÚVAD,
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG,
PUSKÁK ÉS GALAMBOK,
NEM ÉR A NEVEM,
NAPFÉNY A JÉGEN,
ALBA REGIA,
A KŐSZÁVÜ EMBER FIAI,
PACSIRTA,
ISZONY,
FÜGEFALEVÉL,
EGY MAGYAR NÁBOB,
ARANYSÁRKÁNY,
EGRI CSILLAGOK,
ÁTÉLET,
ELVESZETT ILLÚZIÓK,
ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELEMTŐL,
A MÁSIK EMBER

Televí­ziós produkciók:

EPEIOSZ AKCIÓ,
IPHIGÉNIA AULISZBAN,
REMBRANDT,
LEGENDA A PÁNCÉLVONATRÓL,
EKLÉZSIA-MEGÖVETÉS,
MINT OLDOTT KÉVE,
ELEKTRA,
A HELYSÉG KALAPÁCSA,
A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA,
FÁKLYALÁNG,
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA,
A FEJEDELEM,
KÉPZELT BETEG,
A FEKETE VÁROS,
EGY ÓRA MÚLVA ITT VAGYOK,
ÁGIS TRAGÉDIÁJA,
A TÜZ BALLADÁJA,
ZRÁNYI,
VOLPONE,
INTŐKÖNYVEM TÖRTÉNETE,
OTHELLO,
SZÉCHENYI,
BESZTERCE OSTROMA,
A KÉT BOLYAI,
GALILEI,
A MÉRKŐZÉS,
KÜLÖNÖS HÁZASSÁG,
A NAGYMAMA,
A FALU JEGYZŐJE,
CSONGOR ÉS TÜNDE,
ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELEMTŐL,
EGY DIÁKTÜZÉR NAPLÓJA,
ZSARUVÉR ÉS CSIGAVÉR

Végül, de nem utolsó sorban, hangsúlyoznunk kell, hogy BESSENYEI FERENC életművének nagyon fontos részét képezte előadóművészi tevékenysége is. Csodálatosan mondott verset, s szerencsére rádió-, lemez-, és televí­ziós felvételek sokasága őrzi számunkra az Ő remekmí­vű előadásában a magyar lí­ra legnagyobbjai: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Juhász Gyula, Illyés Gyula... verseit.