Szeretettel köszöntelek a Elfelejtett dallamok-derűs-komoly pillanatok oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfelejtett dallamok-derűs-komoly pillanatok oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfelejtett dallamok-derűs-komoly pillanatok oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfelejtett dallamok-derűs-komoly pillanatok oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mondd...
Mondd, milyen titok van még benned,
Mely még mindig arra késztet, hogy
Vakon újra tapogatózni kezdjek érted?
Milyen erő honol benned, milyen fény,
Mely körül bogárként kell repdessek?
Hiszen értékekből font láncomat te
Visszahajítottad rám, és már
Kicsorogtam belőled, mint nádszálból a nyár.
Most úgy sajnállak. De nem csak szánalomból
Adnám vissza közösen összevérzett kincseinket.
Túl sok fájdalom köt össze minket.
Mert nem vagy te istennő, de démon sem vagy.
Idő kellett, míg felismertem, szép arcodban
Csak számomra világít egyetlen voltod.
Hát nem tiltakozok tovább, hogy ember vagy,
És nem pedig rád aggatott ajándékaim visszatükrözése...
Hiszen bolond voltam, hogy szememet eltakartam.
Menj hát. A szép idők ritmusa itt ver még bennem,
És lehetünk mi még egyszer majd a minden.
De nem most. Hát hadd köszönjek el tőled,
Mosollyal adjam számodra hírül ezt az időt.
És ha még végig is tépik torkomat a szavak, majd
Visszhangjuk pörölye arcomba vág,
Én akkor is kimondom:
Elengedlek, szerelmem!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!