KEZED
Kezed nappal elröppent
testemről,
Ablakodon betör a fény
rózsáidra,
Kezed és a fény együtt
remegve,
Szirmokat szórnak őszülő
felemre.
Kezed nyomán gyöngyszavak
csendülnek,
Szívedből a szürke napok
tüzes bombaként kiürülnek.
Így már csak én vagyok neked,
Arcomon arcod édes melege,
S kezem azóta minden este
Az ég fedőjét álmodra
ráhelyezte.
Tudd meg, hogy szeretlek
nagyon,
Szeretlek egy darabja a
mozdulatlan csendnek,
Szeretlek,s hogy kezdj el te
is szeretni,
A végtelent velem elölről
kezdeni.
S hogy el ne feledjelek
szeretni,
Ezért szeretlek téged
szeretni.
Akarom kezedet, meleget,
hideget,
Hűségét akarom érezni sokszor,
Mely kiemelt a sötét
magányomból.
Akarom, hogy boldog légy,
Míg rád várva dolgozom,
alszom,
S akarom, hogy ott járj, ahol
várlak,
Tereken, utcákon,
Akarom, hogy amit szerettem,
minden túléljen,
Mert mindenek fölött te
voltál,
Kit mindig is szerettem.
Ezért virágozz tovább, s mit
rád hagy a szerelmem,
Árnyékként átsuhanok
testeden,
Hogy megkívánt izzadtságod
magammal vigyem.
Bár e világban rám a halál
vár csak,
Mert belehalok abba, ahogy
kívánlak.
hj
Kommentáld!