Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok

Elfelejtett dallamok - derűs - komoly pillanatok hírei

HALLOWEEN ÜNNEPE....

13 éve | Szőke Sándorné Ágota | 2 hozzászólás

Halloween ünnepe ......

Halloween - avagy a borzalom élvezete Kísértetek, boszorkányok, csontvázak, koporsóból megszökött hullák - jó, ha hasonló társaságra készülünk fel, ha az utcákra merészkedünk.

Rémületre azonban semmi ok: nem egy megelevenedő horrorfilm, csupán Halloween ünneplésének részesei leszünk.
Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.Az angolszász országokban divatos, groteszk jelmezeiről és morbid tréfáiról ismert ünnep legnagyobb kultusza az Egyesült Államokban van, az utóbbi években azonban hazánkban is meghonosodott; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a piacokat az utóbbi napokban ellepték a gigantikus méretű dísztökök, illetve ezzel párhuzamosan eltűntek a boltokból a vámpírfogsorok és a hagyományos seprűk.

Halloween eredete a pogány kelta hagyományokban gyökerezik, a keltáknál október 31-e volt ugyanis az év - és egyben a nyár - utolsó napja; amikortól a világosságot és a nap melegét felváltotta a hideg és a sötétség. Úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a halottak lelke hazalátogat, és mindenféle szellem, boszorkány, kobold, vagy lidérc lep el ekkor a falvakat, városokat. A babonás emberek, mivel féltek a köztük bolyongó rossz szellemektől, óriási máglyákat gyújtottak ekkoriban, vagy hogy elijesszék őket, maguk is ijesztő jelmezekbe bújtak.

Amikor a kelták áttértek a keresztény vallásra, akadtak, akik nem mondtak le pogány szokásaikról, sőt amikor III. Gergely pápa a Kr.u. 8.században ünneppé tette Mindenszentek napját (Mindenszentekkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk), különös megerősítést nyert a hagyomány fenntartása, s ekkor alakult ki az ünnep mai elnevezése is (All Hellow's Even = Minden szentek előestéje). A hagyományt később ír bevándorlók vitték magukkal és honosították meg Amerikában.
Halloween szimbóluma hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

A lámpás története szintén a kelta hagyományban ered: Jack a hiedelem szerint egy részeges kovács volt, aki állandóan valami tréfán törte a fejét. Egy alkalommal magát az ördögöt is megviccelte; felzavarta ugyanis egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt annak a törzsére. Mivel az ördög irtózott a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, hogy megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén.

Ehelyett odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és világító sárga gömb lassan Helloween szimbólumává vált.
A világ különböző részein egyébként másként és másként ünnepelnek október 31-én; az angolszász országokban Halloween különösen a gyerekeket hozza lázba, hiszen ezen a napon büntetés nélkül lehet mindenféle pajkos dolgot csinálni, és erre az éjszakájára nem vonatkozik a korán ágyba bújás szabálya sem.

Nagy-Britanniában például a gyerekek ijesztő ruhában - kísértetnek, boszorkánynak, vámpírnak öltözve - végigjárják a környező házakat és apró ajándékokért, édességért cserébe rövid szórakozást nyújtanak az otthoniaknak. Ugyanezzel a szokással élnek a gyerekek az Egyesült Államokban is, látogatásukkor azonban ők "trick or treat"-et (csíny vagy vendéglátás) kiáltanak, mintegy figyelmeztetve a házigazdát, hogy ha nem kapnak valami ajándékot, akkor megtréfálják őket.

Ausztriában és Németországban népes jelmezes felvonulásokat rendeznek ilyenkor a nagyobb városokban, a maskarás kavalkádban azonban a felnőttek is részt vesznek, a lakások ablakát pedig majdhogynem mindenhol világító igazi vagy porcelán töklámpások díszítik.

Romániában minden évben nagyszámú turistát várnak október 31.-re a hírhedt brani Drakula-kastélyba. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők stílszerűen denevérbarlangban töltik az éjszakát.
Különös, a kellemest a hasznossal (és a hátborzongatóval) ötvöző szokás dívik például a lengyelországi Katowicében, ahol a városi véradó központban vámpíroknak, ördögöknek, boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a település lakóit.
A töklámpás faragása egyébként nagyszerű családi mulatság lehet, és a rémisztő figura igen egyszerűen elkészíthető: vásároljunk egy jó nagy, kerek tököt - minél nagyobb, annál dekoratívabb és annál könnyebb kivájni. Miután megtisztítottuk és megtöröltük, vágjuk le a tetejét, illetve ha billeg, vágjunk le az aljából is egy keveset.

A tök belsejének kivájásához - különösen, ha a gyerekek is segítenek - nem muszáj éles kést használnunk, akár kanállal is kiszedegethetjük a felesleges részeket. A héjánál hagyjunk rajta jó két-három centit, különben elreped, vagy összehorpad az egész. Ha a belseje már üres, egy papírra rajzoljuk meg, milyen arcot szeretnénk adni a lámpásnak, majd a papírlapot helyezzük a tökre, és rajzoljuk meg a kivágandó részek körvonalait! A szemek és a száj kivágásához mindenképpen éles kés kell - ez lehetőleg ne a gyerekek feladata legyen. Ha kész vagyunk, tegyünk bele mécsest, és már mehet is a kertbe vagy az ablakba!

Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.

Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás. Ahhoz, hogy megértsük a tök faragás eredetét, azt is tudnunk kell, hogyan kezdődött?
Mióta ünnep a Halloween?

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék. Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.

Jack, vagyis a lámpás története:
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb. És a külföldről átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni.

Forrás:Internet