Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális
környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át az óceánok védelmére az Óceánok Világnapjának jelölték ki.
Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában. A latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe a latin nyelven keresztül került a szó, az –us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan).
A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. Legközelebb 1651-ben Zrínyi Miklósnál fordul elő. Az 1700-as évek vége felé terjedt el, főleg Csokonai Vitéz Mihály verseiben szerepel viszonylag gyakran. A reformkori magyar íróknál már sűrűn szerepel a szó.
Az óceán szó második jelentése: valaminek a mérhetetlenül nagy
tömege, özöne. Ezt a jelentésváltozatot leginkább az irodalom kedvelte.
Szimbólumként is előszeretettel használták a szót, például Ady Endre Az Értől az Oceánig című versében.
Kapcsolódó bejegyzések:
Augusztus 20. nemzeti ünnepünk, melyet az Új Kenyér Ünnepeként is ünneplünk.
Az én hazám - Debrezen
Minden idők legdrágább olimpiája volt a londoni
Carlos találkozott fiával