Holnap ne mossatok ,ne egyetek halat,csirkét....csak éhen ne halljatok :) D.

Válasz

Köszönőm ,hogy olvashattam e kimerítő ismertetőt .

Előzmény

Válasz

Van akinek be jön :)

Előzmény

Válasz

Újévi fogadalom


Néhány évtizeddel ezelőtt a magyar embereknek eszébe sem jutott fogadalmakat tenni, ám egy idő után a polgári, liberálisabb családoknál divattá vált ez a szokás, mivel nekik volt lehetőségük változtatni az életükön. A szegényebb, falusi, tanyasi családoknál a legkisebb változtatást is rossz szemmel nézte a falu népe. A II. világháború idején a vidéki parasztemberek az állandóságot, a rendszert tartották természetesnek, így attól eltérni nem volt elfogadott, aki megtette azt kiközösítették. Manapság viccesen hangzik, de akkoriban már azért is bolondnak nézték az embert, ha például mást főzött bizonyos napokon mint amit szokott, vagy ha másfajta ruhákat kezdett el viselni. A régi szabályok egyfajta biztonságot is jelentettek, pontosan meghatározták az élet kereteit. Az emberek nem gondolkodtak azon, hogy sportoljanak-e a következő évben, vagy utazzanak, esetleg új földeket vásároljanak. Egyszerűen csak élték megszokott kis stresszmentes életüket. Manapság már nincs olyan család, ahol ne lenne megszokott az újévi fogadalom megtétele. A technikai és társadalmi fejlődés során nekünk már természetes az állandó változás, hiszen nap mint nap jelennek meg újabbnál újabb dolgok az életünkben, melyekkel meg kell barátkoznunk, meg kell tanulnunk helyesen alkalmazni, beilleszteni életünkbe. Ma már fontos a vagyoni gyarapodás, ám a luxuscikkek (nyaralás, kirándulás, reformkonyha, buli, öltözködés stb.) és saját magunk kényeztetése is alapvető szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartjuk azt is, hogy évről évre jobb emberekké váljunk. Talán éppen ez ad okot számunkra minden évben arra, hogy újévi fogadalmat tegyünk.

Szilveszteri népszokások


A szilveszteri szokások arra hivatottak, hogy a következő esztendőre bőséget, egészséget, szerencsét és boldogságot hozzanak. Szent Szilveszter pápa ünnepén, vagyis az újév előestéjén különösen fontosak a zajkeltő szokások, ugyanis ezek űzik el az ártó, rontó erőket a háztól. Ilyenkor a fiatal legények karikás ostorral, kolomppal és kereplővel vonulnak utcára, hogy minél nagyobb zajt keltsenek. Ezt a szokást mára felváltotta a csengő és a duda használata. Az ismert hagyományok közé tartozik a nyájfordítás, melynek célja, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra forduljanak. Ennek a tradíciónak a lényege az állatok jó szaporodásának biztosítása. Erdélyben például szokás az óév kiharangozása, ezt követően az új évet énekszóval köszöntik. Ugyancsak erre a területre vonatkozó szokás minden nagyobb ünnep alkalmával a tűzkerékgurítás. Ilyenkor a szalmával betekert kerekeket meggyújtják és legurítják a domboldalról, ugyanis azt tartják, hogy ez a kerék összeköti az elmúlt és az új esztendőt. Szilveszteri szokás, hogy a legények bekopognak minden házhoz, hogy köszöntsék az új évet, ilyenkor jellemző, hogy tréfás jelenetekkel derítik jókedvre a ház lakóit.

Válasz

Nem csak mi, magyarok vagyunk babonásak, más országokban is élnek furcsának tűnő szilveszteri szokások. Például az olaszok esküsznek a piros színű fehérneműkre, ugyanis abban hisznek, hogy szerencsét hoz, ha ebben a ruhadarabban zárják az esztendőt és köszöntik az új évet. Spanyolországban a szőlőszemeknek tulajdonítanak mágikus hatalmat. Éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencséjük legyen. Persze aki elszámolja magát, arra szerencsétlenség vár a következő évben. A franciák nem a nagy hűhó hívei. Ők ünnepi vacsorával búcsúztatják az óévet, majd pezsgővel, osztrigával és májpástétommal köszöntik az új esztendőt. Angliában a hagyomány szerint a ház urának az óra első ütésére ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd az óra 12. ütésére beengedni az újat. Angol földön fontos hagyomány a szerelmesek életében a fagyöngy alatt csókolózni, mert úgy hiszik, hogy így elválaszthatatlanok lesznek egész évben. Írországban annak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, hogy honnan fúj a szél. Ha nyugatról, akkor az gazdagságot, jólétet, viszont ha keletről fúj, az a brit befolyás erősödését jelenti. Egyébként Írországban is nagy jelentősége van a fagyöngynek. Ezzel ijesztették el a rossz szellemeket a házból és a lányok fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák jövendőbelijüket. Régen még a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy ezzel biztosítsák a jólétet. Svédországban az új év kezdete előtt saját kezűleg készített gyertyát adnak egymásnak, mely a fény szimbóluma. A hagyomány szerint ez örömöt és vidámságot visz az ajándékozott életébe. Görögországban a szilveszter estét játékokkal töltik az emberek. Vagy otthonukban, vagy kaszinókban mulatják el az időt. Ők úgy tartják, hogy akinek ilyenkor szerencséje van a játékokban, az egész évben szerencsés lesz, ám ha valakinek nem jön össze a nyerő széria, az sem panaszkodhat, hiszen a szerelemben lesz óriási szerencséje. A csehek szilveszterkor almából jósolják meg a jövőt. Félbevágnak egy-egy almát, és ha a magok keresztet formálnak, akkor szerencsétlenség, ha csillagot, akkor jószerencse várható az új évben. Dél-Afrikában az emberek megszabadulnak ilyenkor minden régi, megunt dolguktól. Szó szerint kidobálják ezeket az ablakon, hogy új dolgok jöhessenek a helyükre.

szilveszter_hagyomany.jpg

Válasz

Szilveszter estéjén és az újév első napján számos szimbolikus jelentőségű tevékenységet végzünk. Ilyen az álarc viselése és a zajkeltés, trombitálás a szerencsétlenség elijesztésére, a hagyományosan meghatározott ételek és italok fogyasztása és a bulizás, szórakozás.
A hagyományos hiedelmek szerint ugyanis az új év annak szellemében telik majd, ahogyan az előző év utolsó illetve az újév első napját töltöttük. Szórakozunk tehát, hogy az elkövetkező évünk is vidám és mókás legyen, és fogadalmakat teszünk, hiszen úgy véljük, egy új fejezet kezdetén könnyebb változtatnunk életünkön.
Az ünnepen szerencsét, gazdagságot hozó ételeket, italokat fogyasztunk. A szilveszteri vacsora fő fogása a malacsült, mivel az ifjú sertés a földet túrva kifordíthatja nekünk a szerencsét. Épp ilyen megfontolásból nem szokás lábasjószágot és baromfit enni, mivel az előbbi hátrafelé rúgva okozhat bajt, az utóbbi pedig elkaparhatja a szerencsénket.
A lencse illetve egyéb sok apró szemből álló étel, elsősorban hüvelyesek (bab, borsó) fogyasztásának hátterében az a cél áll, hogy az új évben legalább annyi pénzünk legyen, mint amennyi szem lencsét, babot, borsót ettünk már a legelején.

Úri muri
Ebbe a sorba illeszkedik a pezsgő ivása is. A ma már a legtöbbek számára megfizethető ital nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Ráadásul a palackok egy jelentős része felrobbant az előállítás során. Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő ebben az időszakban csak a legtehetősebb nemesi családok mulatságain kerülhetett elő.
Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált.
A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

szilveszter_pezsgo.jpg

Válasz

Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Óév búcsúztatása. A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.
A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.
A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok “elkaparják” a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.
Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.

szilveszter_hagyomany.jpg

Válasz

Rég a testvéreim is csináltak ilyen hülyeségeket. Én nem sok értelmét látom ,de idő töltésnek meg egy kis remény keltésnek nagyon megfelel.

" Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok "elkaparják" a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben."

A nővérem nem mint ha csúnya lenne ,de hiába ette magát degeszre lencsével - nem lett szebb - :) D.

Előzmény

Válasz

Barátaim ! úgy legyen !

Előzmény

Válasz

Fogadalmak ...mire jók azok .Aztán meg jön a szemrehányás. Nem fogadok meg semmit .

Válasz