A görög isteneknek van római megfelelőjük - általában. Azonban a görögök sokkal korábban léteztek, mint a rómaiak.

Amúgy meg az 5 legnagyobb világvallás mellett érdemes körülnézni, más vallásoknál is. Továbbá tisztázni kellene, mi is a "vallás"! ? S csak azután beszélni a vallástörténetről.

Érthető a kérdésed.

Előzmény

Válasz

Nem a rómaiak a régebbiek és aztán lettek ,át-át nevezve? Vagy most hülyeséget kérdezek ? - ne nevessetek ki.De én úgy tudom ,hogy eredeti a romai és tulajdonképpen ugyan azt az isten más kép nevezik.de egy ugyan az .Nem tudom érthető e ,mire akarok ki lyukadni ..((-

Előzmény

Válasz

A görög istenek korábbi időszakból valók, mint a rómaiak.

Előzmény

Válasz

Kicsit utánaolvastam.

Előzmény

Válasz

Tökéletes ezt mind te tudtad ?

Válasz

A legkorábbi időszak vallástörténeti szempontból is a mai Róma helyén egykor a hét dombon álló kunyhótelepülésektől az etruszk korig tart. Az i. e. 9. század és 7. század közé tehető annak a funkcionalista vallásnak a kialakulása, ami Rómát az etruszk korig jellemezte. Ezidőben a házi istenek és személyes védnökök mellett a numenekre épülő kultuszt gyakoroltak. A numenek isteni hatalommal rendelkező, de nem megszemélyesített természetfeletti erők.

A személyes védnökök legfontosabbika a férfiak geniusa és a nők iunoja. A genius nyilvánvaló etimológiai kapcsolatban áll a genus (nemzetség) szóval, így vagy a férfiági leszármazási vonal védnöke vált személyes jellegűvé, vagy fordítva, a személyes védnök hatalmát terjesztették ki minden férfiági leszármazottra. Iuno az erkölcsi tisztaságot és a női termékenységet felügyelte.

Ezek mellett az ősök tisztelete, az őskultusz (manes = elhunytak lelkei) volt nagy jelentőségű. A februári parentalia ünnepén étel- és italáldozatokkal szolgáltak az elhunytaknak, a májusi lamuria ünnepen a hazajáró lelkek elrabolhatták az óvatlanokat.

Válasz

fides - hűség;
libertas - szabadság;
mens - lelkület;
ops - jólét;
pietas - jámborság;
salvus - egészség;
terminus - határ;
victoria - győzelem

A 12 római főisten.jpg

Válasz

Római istenek 2. rész

Luna (Szeléné) – a Hold istennője
Magna Mater – Nagy Istenanya, a pergamoni meteorkő tisztelete, ami később összeolvadt Ceres kultuszával
manes - a holtak jó szellemei
Mars (Arész) – a háború istene (korábban a földművelésé)
Mercurius (Hermész) – az istenek követe, az utazók és kereskedők istene
Minerva (Pallasz Athéné) – a bölcsesség, kézművesség, tudomány és művészet istennője
Morpheus (Morpheusz) - álmok istene
Mors (Thanatosz) - az álom, elalvás és halál istene
Necessitas (Ananké) - szükség
Neptunus (Poszeidón) – a tenger és a lótenyésztés istene
Nox (Nüx) - az éjszakai sötétség istennője
numen - gyűjtőnév korai természetfeletti erőkről
Ops - a termés istene
Orcus - alvilági istenség
Pales - a pásztorok és nyájak, az állattenyésztés istene
Pax – a béke istennője
Penates - a család, ház és éléstár istene
Pluto (Hadész) – az alvilág istene, a halottak birodalmának uralkodója, a föld alatti kincsek istene
Pomona - a gyümölcsfák és kertek istennője
Potina - a kisgyermekek inni tanítója
Proserpina (Perszephoné) - Ceres lánya
Quirinus - a háború és tavasz istene (Marssal azonosítják)
Saturnus (Kronosz) – a földművelés istene, Jupiter apja
Silvanus (Pán) - az erdők és fák istene
Tellus (Gaia) – más néven Terra, a Föld istennője
Terminus – a határok istene
Uranus (Uranosz) – isten-atya, az égbolt megtestesítője
Venus (Aphrodité) – a szerelem és szépség istennője
Vertumnus - a gyümölcs istene
Vesta – a tűzhely és a család istennője
Victoria (Niké) – a győzelem istennője
Vulcanus (Héphaisztosz) – a tűz és kovácsmesterség istene

A legfőbb tizenkét isten (Jupiter, Juno, Minerva, Vesta, Ceres, Diana, Venus, Mars, Merkur, Neptunus, Vulcanus és Apollo) tiszteletére a Forum Romanumon közös templomot szenteltek.

Válasz

Római istenek


Abeona - a kisgyermekek hazulról elvezetője
Aer (Aithér) - világosság és levegőég
Adeona - a kisgyermekek hazakísérője
Aeolus (Aiolosz – a szelek istene
Aesculapius (Aszklépiosz) - a gyógyászat és az egészség istene
Amor – más néven Cupido, a szerelem istene
Angita – a gyógyítás és a boszorkányság istennője
Apollo (Apollón) – a fény, a tavasz, a zene és költészet istene
Aurora – a hajnal istennője
Auster (Nótusz) - a viharos szél, ami esőt hoz
Bacchus (Dionüszosz) – a bor istene
Cerberus (Kerberosz) – az Alvilág kapujának őrzője
Ceres (Démétér) – a termékenység, a földművelés és az aratás istennője
Chaos (Khaosz) - az ősi sötét tátongó űr megtestesítő istensége
Diana (Artemisz) – a vadászat istennője
Dispater - Pluto egyik megnevezése
Edusa - a kisgyermekek enni tanítója
Erebus (Erebosz) - Chaos gyermeke
Eryx (Erisz) - a viszály megtestesítője
Falacer - ismeretlen szerepű
Fauna (Bona Dea) – a mezei jószág istennője
Faunus (Pán) – az erdők, mezők, pásztorok istene
Flora (Khlórisz) – a tavasz és a virágok istennője, a kultúrnövények védelmezője
Fortuna – a szerencse és a véletlen istennője
genius - a numen-korszakban a férfiak személyes védőszellemei
herctum, a kerítéseket védő szellemek
Hercules (Héraklész) – a sport (atlétika) és utazás istene
Ianus – a Nap istene, minden bemenet és kijárat, minden ajtó és kapu istene, a kezdet és a vég
Iuno - a numen-korszak női személyes védnöke
Iuno Regina (Héra) – a házasság és a család istennője, Jupiter felesége
Iuppiter (Zeusz) – a legfőbb isten, a villám és mennydörgés istene
Iuventas (Hébé) – az örök fiatalság istennője
lares - a telek és ház védőszellemei
larvae - a holtak rossz szellemei
lemures - holtak rossz szellemei
Liber (Dionüszosz) - a bor és szőlőművelés istene

Válasz