A balett gyökerei az ókorba nyúlnak vissza; különféle változatait a kultúra történetének valamennyi korszakában megtaláljuk. Szűkebb értelemben véve a balett a 16. századtól kezdődően Itáliában és Franciaországban kialakult dramatizált táncot jelenti
A 16. századi olasz balett egyik jelentős előzménye az előző századok udvaraiban nagy népszerűségnek örvendő mascherata volt (zenés-táncos álarcosbál). Az olasz balett őstípusának Bergonzio di Botta allegorikus élőképjátékát tekintik, amelyet egy 1489-ben, Milánóban rendezett ünnepélyen mutattak be. A mascheratákhoz hasonlóan, itt is a pantomimnak jutott fontosabb szerep. A 17. század elején az olasz balett kapcsolódott az akkor kialakulóban lévő operához. Az előző századok pantomim-művészete az új műfaj betéteiben (intermedium, intermezzo) folytatta életét. Ilyenek találhatók például Emilio De Cavalieri La Rappresentazione di Anima et Corpo című zenedarabjában is, illetve Monteverdi Orfeójában is.

A 16. századi francia balett első reprezentatív megjelenése a Párizsban 1581-ben előadott Ballet comique de la Reine volt. A művet udvari zeneszerzők, költők, festők társaságában Baltazarini de Belgiojoso rendezte. Ennek volt folytatása a világhírű Ballet de Cour, a kor francia táncművészetének nagyszabású dramatizált műfaja. Nevét színhelyétől, az udvartól kapta. XIV. Lajos francia király korában a táncművészet még fokozottabb jelentőségre emelkedett. Udvarának kiváló balettmestere Pierre Beauchamp, komponistája pedig Lully volt. Utóbbinak Molière-rel való találkozása alkalmából született meg a comédie-ballet, majd a nagy író halála után Lully munkájának eredményeként a tragédie-ballet típusa is. A francia balett műfajának nagy sikeréhez a kor majdnem minden költője és zeneszerzője hozzájárult. Lully halála után a műfajnak új típusa az opéra-ballet lett. Első sikeres megformálásának André Campra L'Europe galante-ját, betetőzésének Rameau Les Indes galantes-ját tekintik.

A 16. és 17. századi német, szűkebb értelemben bécsi balett kialakulásában olasz, francia és hazai elemek vettek részt. Fellendülését a Habsburg-uralkodók mind fokozottabb támogatásának köszönhette. Az előadott baletteknek a 17. században, sőt még később is érdekes módon nem a hivatalos olasz, hanem bécsi komponisták írták a zenéjét. A 18. századi balett történetében jelentős fordulat a pantomim megszületése volt. Kialakításában fontos szerepet játszott a bécsi Franz Hilverding és tanítványa Gasparo Angiolini, zenei vonatkozásban pedig Gluck.

Válasz

A balett egy művészi tánc amivel ki lehet sok mindent fejezni az emberek számára,Persze ha értenek hozzá.

Válasz

Markó Iván (Balassagyarmat, 1947. március 29. –) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató
Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice Béjartnak Brüsszelben működő társulatának "A XX. század balettjének" volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választották.[1] 1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel. 1979 és 1991 között igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. 1991 nyarán szabadfoglalkozású művész lett. 1991 és 1992 között a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydneyben volt vendégkoreográfus. 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet. Liszt, Xenakisz, Sosztakovics-Markó: Jézus az ember fia c. balettje címszerepét maga alakította, 2005-ben

Romantiáda....Vén cigány (Magyar Fesztivál Balett)
Siratófalak (Magyar Fesztivál Balett)
Gálaest Faludy György 95. születésnapjára (Nemzeti Színház, 2005)

Messzerer: A hattyúk tava....Siegfried
Waclav: A bahcsiszeráji szökőkút
Larovszkij: Giselle....Albert
Sylvia
A fából faragott királyfi.... Királyfi
Győri Balett

Markó Iván: Az igazság pillanata....Lorca
Markó: A csodálatos mandarin....Mandarin
Markó: Jézus, az ember fia....Jézus
Markó: Tabuk és fétisek....Sámán, Szent György
Markó: Don Juan árnyéka rajtunk....Don Juan, Faust, K/M úr
Markó: Bulgakov és a többiek....Az író

Érdemes művész (1981)
Kossuth-díj (1983)
SZOT-díj (1985)
Hűségdíj - Bayreuthi Ünnepi Hetek (1994, 1999)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007) - több évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült művészi pályája elismeréseként
Jeruzsálem díj (2007)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2007)
Prima Primissima díj (2008) - Magyar színház- és filmművészet kategóriában

Olvastam és láttam- A Győri Balett alkalmi kiadványából

Válasz

Mikhail Baryshnikov, oroszul: Михаил Николаевич Барышников, (Riga, 1948. január 28 –), orosz születésű amerikai balett-táncos, koreográfus, filmszínész. Neve lett átírásban Mihails Barišņikovs).
Orosz szülők gyermekeként Rigában született. Tanulmányait a rigai Balett Intézetben kezdte. 15 éves korában került Leningrádba, ahol 3 év múlva, 18 évesen már a Kirov Balett szólótáncosa lett. 1974-ben emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Táncolt a világ legismertebb balett társulataiban.

1979–80 között New York város Balett Társulatának magántáncosa volt.
1980–89 között az Amerikai Balett Színház művészeti vezetőjeként dolgozott.
1990–2002-ig az M. Moris balett társaság balettmestere (White Oak Dance Project) volt.

Balettművészi tevékenysége mellett 1980 óta különböző amerikai TV-társaságok műsorvezetője, szerepelt filmekben, és rendezett a Broadway-n.

Válasz

A jégtánc nagyon magával tudja ragadni az embert,ha megfelelő zene aláfestés van.Csodás !!!!

Válasz

Ezen azt hiszem nem vitatkozik senki, bár azért megkérdezem tőled, szerinted mi is az:

"...valódi jégtáncra és egy zenére bemutatott..."? Felehettél volna egy videót erről például!

Előzmény

Válasz

Jégtánc


Az ízlések különbözők - nézzétek el - nekem a jégtáncban mindig a tánc tetszett és nem a jégbalett.

A jégtáncban áttörést jelentett Jayne Torvill és Christopher Dean valódi jégtánca és az egy zenére bemutatott bolero.

Válasz

A BALETT az a táncművészet, melyben kifejezésre jut a lélek szárnyalása.
Nincs még egy olyan tánc, ami hűségesebben tükrözné, hogy az Ember a Test és a Lélek összhangjának csodálatos egysége!:) A lélek amely táncra perdül a színpadon, ezt a táncot járja akkor is amikor csak az Isten annak tanúja! Aki egyszer a szerelmesévé válik a Balett táncművészetnek, az maga is együtt táncol lélekben a művészekkel!:)

Előzmény

Válasz

ADAGIO - a balett pas de deux-k lassú, szélesívelésű első része, amelyben a táncos és a táncosnő előbb együtt, aztán a variációban külön-külön zökkenésmentesen kapcsolják össze a legbonyolultabb nehéz pózokat és mozdulatokat.

ALLEGRO - virtuóz, gyors lépésekből, forgásokból, ugrásokból álló rész, amelyet vagy variációként, szólóban, vagy befejező részként együtt adnak elő a táncosok.

ALLEMANDE - 4/4-es, mérsékelt tempójú, német eredetű francia tánc, Lope de Vega és Thoinot Arbeau a XVI. században már mint "nagyon régi" táncot emlegetik. A XVII. században az udvarba bekerülve változatos kartartásokkal táncolták; ezt a korai francia valse-ok is átvették. - Svájcban és Németország egyes vidékein ma is élő néptánc egy 3/4-es változata.

APLOMB - biztos egyensúlyérzék.

APOTEÓZIS - megdicsőülés, a hősi és tündéries mesebalettek ünnepélyes zárójelenete.

ARABESZK - egyik lábon felvett testhelyzet, amelyben a másik láb 90°-ra emelkedik hátrafelé; az álló lábnak megfelelő kar előre, a másik kar hátra nyúlik. Ez a póz akkor szép, ha a repülés látszatát kelti. Carlo Blasis olasz balettmester a XIX. század első felében többféle arabeszket vezetett be a balettbe.

ASZTRÁLIS TÁNC - a nap, hold és a bolygók járását, változását és az állócsillagok számát, helyzetét utánzó, jelképező tánc.

ATTITŰDÉ - egy lábon felvett testhelyzet, amelynél a felemelt lábnak megfelelő kar emelkedik fel és a másik kar második vagy harmadik pozícióba kerül. Többféle attitűdé van; ezek közül Carlo Blasis Giovanni da Bologna híres Mercur szobráét tartotta a legszebbnek.

Van egy -két tehetséges tanítványom,talán ők majd képviselik a mi korosztályunkat.De azt már mi nem sokan éljük meg.

Válasz

Ki is Markó Iván?

Táncos, koreográfus, nagyon sok díjat nyert művész, a Győri Balett megalapítója, a Fesztivál Balett vezetője, és még sorolhatnám. De ha megkérdeznénk, szerintem ő ezt emelné ki: alkotó művész.

Több helyen is nyilatkozta már, hogy napi 24 órát táncol. "Hároméves voltam, amikor a rádió zenéjére elkezdtem táncolni az ágyban" – olvashatjuk tőle a Deluxe magazinban.

Ha az előbbi két mondatot összerakjuk rájöhetünk, hogy az úriembernek az agytekervényei is táncmozdulatokba rendeződtek az évek során. Reggel bemelegít, egész nap koreografál, és közben bemutatja a táncosoknak, mit hogyan képzel el, azután elviszi kedvenc kutyáját sétálni. Valószínűleg ennek köszönheti a mai napig meglévő fiatalosságát és fittségét.

De honnan indult? 1947-ben született Balassagyarmaton, és mint már olvashattuk, három évesen kezdett táncolni. Az Állami Balett Intézetbe felvételizett, ahonnan kétszer elutasították, mert úgy gondolták nem alkalmas táncosnak. Harmadszorra, kis segítséggel, fölvették.

Innentől ha lehet még keményebben fogott bele önmaga táncossá alakításába. 1967-ben végzett, és bekerült az Operaház társulatába, ahol ’72-ig táncolt, majd külföldre utazott, és beállt Maurice Béjart társulatába. Azt írom beállt, pedig ez nem egészen így van, nem csak „beállt” hanem vezető szólistaként szerepelt. A Tűzmadár címszerepével debütált, olyan jól, hogy ’74-ben a világ 10 legjokép:mek.niif.hu Tűzmadár-Markó Ivánbb táncosa közé sorolták. Saját bevallása szerint ’78-ban volt az az előadás (Amerikában turnéztak a Tűzmadárral) amikor talán először és utoljára túllépett emberi határain és ahogy mondja:„Én meg egyszerűen nem tudtam lejönni a levegőből, mintha csak egy álom lett volna az egész…” Ekkor jött rá arra, hogy ez egyfajta magányosságot is hordoz magában, és többé nem is kereste ezt az érzést. Talált azonban egy másikat, az alkotásét. 1979-ben megalapította a Győri Balettet. Mondhatjuk, ezzel is nagy fába vágta azt a bizonyos darabolóeszközt, ugyanis nem elég, hogy új társulatot állított össze, de koreográfusként is ekkor dolgozott először. Az előadás hatalmas sikert aratott, talán a koreográfus fanatikus táncszeretetének és alkotási vágyának köszönhetően. Innentől koreográfusként is végigjárta a világot, több helyen szerepelt vendégkoreográfusként, és újabb díjakkal gyarapította amúgy sem csekély elismerés-listáját.

1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balett együttesét és ott folytatta azt amit a Győri Balettel elkezdett. 2008- ban megkapta a Prima Primissima díjat. Amit róla tudok, láttam, olvastam az alapján egy olyan ember képe rajzolódik elém, aki fanatikusan szereti a táncot, az érzelmek bemutatását és kifejezését a táncon keresztül. És pont ez az, ami nem csak nézhetővé és élvezhetővé, de magával ragadóvá teszi a darabjait. Meg persze az, hogy addig nem nyugszik, míg a majdnem-, vagy teljesen tökéletesig nem csiszolja őket.

Válasz