Mi köze a húsvéti nyúlnak a húsvéthoz?

Bár a húsvét egy keresztény vallási ünnep, a hosszú fülű, bolyhos farkú lényről, akit húsvéti nyúlnak nevezünk egyetlen szót sem ejt a Biblia. Ugyanez a helyzet a festett tojással és a különböző egyéb húsvéti kellékekkel, mindamellett, hogy biológiai ismereteink szerint a nyúl nem rak tojást.
Miért ivódtak bele mégis ezek a szokások ennyire a húsvét ünnepébe, és mi közük egyáltalán Jézus feltámadásához? Gyakorlatilag semmi, hangzik a válasz.
A nyulak, tojások és a sárga pihés kiscsibék mind pogány gyökerekkel rendelkeznek, melyek a Jézus halottaiból való visszatérésének keresztény ünnepi hagyományaitól teljesen függetlenül épültek be a húsvétba. A Florida Egyetem Gyermekirodalmi és Kulturális Központja szerint az ünnep és egyben a húsvéti nyúl eredete is a 13. századi, a kereszténység elterjedése előtti, többistenhitű Germániába vezethető vissza, ahol akkoriban Eostra teuton istenség volt a tavasz és a termékenység istennője, akinek a tiszteletére nagy lakomákat tartottak a tavaszi napéjegyenlőségkor. Az ő szimbóluma volt a magas szaporodási rátával büszkélkedő nyúl. Húsvét napja ugyanakkor az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik.

A tavasz az új életet és az újjászületést is szimbolizálja, a tojás pedig a termékenység ősi szimbóluma. Egyes források szerint a húsvéti tojás Jézus feltámadását testesíti meg, ez az asszociáció azonban jóval később, a római katolicizmus uralkodó vallássá válásával alakult ki a 15. századi Németországban, összemosódva a populációba beivódott pogány hiedelmekkel. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban Jézus feltámadásának napjához, húsvétvasárnaphoz kapcsolódik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
Az első húsvéti nyúl legendát az 1500-as években dokumentálták, 1680-ból származik az első történet a tojást rakó nyúlról, amit a tapsifüles a kertben rejtegetett. Hamarosan kialakult a fészkek készítésének hagyománya, melyek végül feldíszített kosárkákká alakultak, idővel pedig a hagyományos tojásokat különböző édességek és egyéb apró ajándékok váltották fel. A húsvét ünnepe tehát több szálon kapcsolódik a tavasz megérkeztéhez és a megújulással, a termékenységgel összefonódó különböző népszokásokhoz, melyek többsége nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem párhuzamosan, a különböző közösségek ünnepi szokásaiként maradtak fenn.

easteregg.jpg

Válasz

Itt a Húsvét mindjárt.
Lehet hogy nagykabátban fognak locsolkodni? Remélem a " vődröt nem hozzák" :)D.

Válasz

A szabadtéri ünnepek többsége elmaradt Március 15.-én a havazás miatt . Viszont a megemlékezés Nemzeti ünnepünkre megmaradt!
Akár házon belül, akár közintézményi épületekben. :)

Válasz

Elmarad az ünnep - Március 15. az időre való tekintettel.

Válasz

Májusfa

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.
Ez a szokás falvakban még napjainkban is komolyan jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Válasz

Gyermeknap Magyarországon május utolsó vasárnapja, más országokban június elseje. Ezen a napon számtalan családi program játék és új élmény várja a kicsiket és nagyokat.

Válasz

Lehet, hogy rosszul írtam le: valóban május első vasárnapján van Anyák napja. :(
Elnézést.

Válasz

Egy kis helyesbítés.--
Gábor ! nem Május 1, hanem május első vasárnapja.)).

Előzmény

Válasz

Idén: 2012 május 12-14 napjára esnek az úgynevezett "fagyosszentek" napok: Pongrác, Szervác, Bonifác!

Ilyenkor füstölni szokás a szőlőtermés megóvása érdekében a kertekben.

Válasz

Május 1. vasárnapja Anyák Napja!

Köszöntöm az anyákat egyúttal!

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Válasz