Kellér Dezső

Kellér Dezső (Budapest, 1905. december 1. – Budapest, 1986. szeptember 24.) író, humorista, dramaturg, konferanszié.
Budapesten, a VII. kerület zsúfolt és szegény munkásnegyedében, a "Csikágóban" született. Bátyjával, Kellér Andorral nagy szeretetben nőtt fel. Pályafutását újságíróként kezdte, első kabarétréfáját 1927-ben mutatta be a Komédia Kabaré. Ezután rendszeresen írt jeleneteket, tréfákat, kuplékat a Blaha Lujza Színház, a Bethlen téri Színpad, a Talkie és a Clarus kabaré számára. 1931-ben dramaturgként dolgozott a Komikusok Kabaréjában. Először 1933-ban konferált a Terézkörúti Színpadon, saját, "Hurrá, technokrácia!" című műsorát vezette. 1937 és 1941-ig Békeffy László Pódium Írók Kabaréjának állandó szerzője volt, eközben 1940-1943 közt a Kamara Varietének is dolgozott. 1941-ben az OMIKÉ-ben is fellépett. 1944-ben a nyilas hatalomátvétel után ismert művészként vonult be munkaszolgálatra zsidó származása miatt.
1945 májusától 1948 elejéig a háború után újonnan alakult Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950-1951-ben ismét a Kamara Varieté tagja. Ez időszakban többször is nézeteltérése támadt a korabeli, hivatalos művészetpolitikával szabad hangú, nyílt jelenetei, konferanszai miatt. 1951 szeptemberétől tizenkét éven át a Vidám Színpadon[1] konferált. 1955-ben Érdemes Művészi kitüntetést kapott. 1964-ben átszerződött a Thália Színházhoz, szintén kabaréírói és konferansziéi minőségben. 1965-ben Kiváló Művész díjjal tüntették ki. 1979-től a Kis Színpadon konferált.
Kellér Dezső sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5B-8.

Védjegyévé vált a jellegzetes, az egyik színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nem egyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. A mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, és a sorok között gyakran többet rejtett el, mint amennyit kimondott. Ez adta konferanszainak, jeleneteinek a pikantériáját. Ez a "sorok közötti olvasás" volt jellemző a kádári szocialista Magyarország időszakában, amikor gondokról, bajokról nyíltan nem lehet beszélni.

Az ő alkotása a "maszek" (magán szektor) szó. Szerzője a "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni..." szállóigévé vált mondás (1964, "Pomócsi marad", előadta: Salamon Béla).
Testvére Kellér Andor író, újságíró volt, akihez szoros érzelmi és szellemi kapcsolat fűzte. Feljegyezték róla, hogy házas emberként sem volt olyan nap, hogy ne találkoztak volna, akár egy délelőtti kávéházban, akár este a Fészekben, vagy csak úgy, bárhol és bármikor. Andor halálakor Kellér úgy érezte, hogy elvesztette fele önmagát. Felesége Major Ida, népszerű énekes- és színésznő volt.

Válasz

Nagy Bandó András

Nagy Bandó András, polgári nevén Nagy András (Deszk, 1947. november 12. – ) humorista, előadóművész. Lánya Nagy Natália, színésznő.

Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában Deszken végezte. Középiskolai tanulmányait a Vedres István Építőipari Technikumban végezte Szegeden. 1963–1975 között a Dél-Magyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája volt. 1975-től előadóművész, 1982-ben első díjat nyert a II. humorfesztiválon. 1982–1984 között a Mikroszkóp Színpadon lépett fel, azóta szabadfoglalkozású művész. 1989-től a Hócipő című szatirikus lap munkatársa.

Egyéni hangú, ötletdús, közkedvelt humorista-előadóművész. Számait maga írja.

Díjai

Karinthy-gyűrű (1988)
Szalmaszál a hajléktalanokért (1996)
A Hajléktalan Emberért Díj (2006)

Válasz

Ihos József

Ihos József (Beleg, 1957. június 8.) előadóművész, kabarészerző, humorista, „Kató néni” megtestesítője.

Kaposvárott járt iskolába, majd Szombathelyen szerzett tanári diplomát 1978-ban. 1981-től mint egészségnevelő dolgozott a mosdósi Tüdőgyógyintézetben. 1984-ben a Ganz-MÁVAG művelődési bizottságának titkára volt. 1984-ben került Budapestre, ekkortájt kezdett el írni kabarékat, pamfleteket a Rádiókabaré számára. Falugyűlés c. jelenetével átütő sikereket ért el. Az általa megformált Kató néni eleinte az Ez + az, később a Szeszélyes évszakok c. műsorok állandó szereplőjévé vált. Számtalan kabaréműsor társszerzője és szereplője, rendszeresen fellép szerte az országban.

2012. március 15. alkalmával a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.

Válasz

Farkasházy Tivadar

Dr. Farkasházy Tivadar (Budapest, 1945. december 15. – ) humorista, közgazdász, újságíró. A herendi porcelángyár alapítójának, Farkasházy Fischer Mórnnak az ükunokája
1969-ben szerezte diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem terv-matematika szakán, majd doktorált. 1969–1972 között a Beruházási Bank közgazdásza volt. 1972-1975 között a Közgazdász című egyetemi lap munkatársa, 1973-tól a Vidám Színpad, később a Mikroszkóp Színpad szerzője volt. 1974-ben a Magyar Rádió első humorfesztiváljának győztese lett. 1975 óta a Rádiókabaré szerkesztője (1975–1985: társszerkesztő, 1985–1993: főszerkesztő, 1994-ben Csúcs László több rádiós vezető társaságában elbocsátotta, de 1994 végétől ismét a Rádiókabaré vezető szerkesztője). 1989 óta a Hócipő című szatirikus kéthetilap alapító főszerkesztője. 1993-2003 között balatonszárszói telke kertjében rendezte meg a Szárszói Találkozókat. Eddig 14 kötete jelent meg. 1999 óta a Heti Hetes című tévéműsor állandó szereplője.

2007. március 26-áról március 27-ére virradóra egy éjszakát töltött a baracskai börtönben, tiltakozásként egy közlekedési bírság ellen.

Barátai „Teddy”-nek becézik, keresztneve után.

A Magyar Rádió első Humorfesztiváljának győztese (1974)
Karinthy-gyűrű (1986)
Opus-díj (1991)
Joseph Pulitzer-emlékdíj (1992)
Maecenas-díj (1993)
Kollektív Joseph Pulitzer-emlékdíj (2000)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)

Válasz

Árkus József

Árkus József (Nagykanizsa, 1930. november 1. – Budapest. 1992. szeptember 28. magyar újságíró, humorista, konferanszié volt, az 1980-as évek egyik legnépszerűbb nevettetője, a Ludas Matyi hetilap és a Parabola című népszerű szatirikus televízióműsor főszerkesztője.
Családja már gyermekkorában elhagyta Nagykanizsát.

1965-ben és 1966-ban a Magyar Rádiónál dolgozott, 1966 és 1975 közt a Népszabadság munkatársa volt. 1976-tól vezette Tabi László utódjaként a Ludas Matyi élclapot 1990-ig, amikor a szerkesztőség jórészével együtt megalapította az Új Ludast és ennek is főszerkesztője lett.
Nagy országos ismertséget a Parabola szerzett neki, amely az akkor még versenytárs nélküli állami televízió egyik legnépszerűbb műsora volt az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. A Parabola eredetileg külpolitika műsor volt, amelyet Árkus 1972-ben vett át Varga Józseftől, és fokozatosan részben belpolitikai műsorrá fejlesztette, miközben egyre nagyobb szerepet kapott benne a humor
Senki őelőtte nem merészkedett olyan szférákba, mint a minduntalan összepuszilkodó vezető elvtársak, a mozgalmi dalok ügyetlen szövegei, Lenin macskája, Kádár metrójegye. Éles mondataival, tűhegyes találataival megostromolt olyan egykori erődítményeket is, mint a szocialista álparlament, a rendőrség, az agyonmisztifikált űrhajósok vagy az önmenedzselők maffiája” – írta róla a 2001-ben megjelent Humorlexikon.

A Parabola szilveszteri különkiadása a Szuperbola volt

Válasz

Fantasztikus ez a " Kató néni" nagyon jó.

Előzmény

Válasz

Bajor Imre (Budapest, 1957. március 9. –) magyar színész, humorista, showman.

Bajor Rezső és Hodálik Judit gyermekeként született. Két gyermeke van Hámori Eszter színésznőtől, Lili és Marcell. Színészi pályáját az Állami Déryné Színházban kezdte 1976-ban, 19 évesen. 1984-től öt éven át ugyanitt színész volt, majd 1989-től a Játékszínben játszott, 1999-től szabadfoglalkozású színész.
A kilencvenes évektől elmaradhatatlan résztvevője a Rádiókabaréknak: máig emlegetik híres produkciójának refrénjét: én, a Gyula, meg az Ottó, a Tóth Ottó…
"Létezik egyfajta elvárás velem szemben, amelynek meg kell felelnem. Minden este meg kell nyerni a közönség szívét, hiszen mindig mások ülnek a nézőtéren. Színre lépés előtt nap mint nap izgulok, de ez jó fajta stressz. Ha már nem lenne, akkor abba kéne hagynom a pályát" – mondta egy interjúban.

Jelenleg szerelmével, Ritával él.

Válasz

Aranyosi Péter

Aranyosi Péter (teljes nevén: Aranyosi Péter György, Diósgyőr, Miskolc, 1972. - magyar humorista. A Dumaszínház tagja, a Showder Klub egyik állandó fellépője.

Tanulmányait a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán végezte. A Rádiókabaré munkatársa volt, majd az Esti Showderhez került, a műsor indulásakor a Design Center rovat felelőseként dolgozott. Közönségszervezője volt a Mónika shownak is, majd a Godot Dumaszínházban kezdte meg fellépéseit.

Nős, két gyermek édesapja.

Válasz

Erdei Sándor (Miskolc, 1976. március 2. – ) humorista, előadóművész.
( Cudar Józsi )

Édesapja Erdei Sándor, édesanyja Galkó Ilona. Egy nővére van. Gyermekkorát Edelényben töltötte, majd középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen végezte kertészeti technikumban.

Jelentősebb középiskolai eredményei:

Kitaibel Pál országos biológiai verseny 3. hely (1994)
Szép Magyar Beszéd verseny: Kazinczy-érem (1994)
Csengey Dénes országos vers- és prózamondó verseny, ifjúsági kategória: 1.hely (1995)

1996-2002 a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális antropológia szakos hallgatója.

2004 óta nős, Miskolcon él.
Rádióműsorba 1999-ben a Boros Lajos-Bochkor Gábor-párosnak köszönhetően került, akik a Danubius Rádió gegcsapatába invitálták. Velük együtt igazolt át a Sláger Rádióhoz 2000-ben, ahol „Rokker Zsoltti és a Nagymutter” a Bumeráng című reggeli műsorának állandó szereplője let
Színpadi szerepléseit a miskolci Pécsi Sándor Gurulószínház tagjaként kezdte 1996-tól 1997 tavaszáig. Humorista pályafutása is 1996-ban indult, amikor egy versmondó versenyen Böröczky József (a Mikroszkóp Színpad művésze) felfigyelt rá, és meghívta az HBO mozicsatorna akkor induló Mennyi? 30! című kabaréműsorába (figurák: kukás, orvos, rendőr, Cudar Józsi, Nagymutter, Zsolti)

2005-ben humorista munkája mellett visszanyúlt költészet iránti szeretetéhez, és megjelentetett egy verses maxi cd-t, valamint egy meditatív lírai albumot, amelyen neves magyar költők verseit szavalja Czapár János és Oláh Szabolcs által szerzett zenei aláfestéssel.

Válasz

nagyon jó a Kató néni.

Előzmény

Válasz