Kedves Ágnes!
Ez nem szép:GYÖNYÖRŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰ

Válasz

Kedves Ibolya!
Nem tudom, hogy jó helyre tettem-e a linket.
Ha szépet akartok látni és hallani, nézzétek, és hallgassátok.
Szeretettel: Ágnes

http://husztipeter.hu/hanganyagok/hangfelvetel2.htm

Válasz

Bocsáss meg István!

De azt hiszem Svéd Sándorról már láttam valahol, valamit. Itt korábban. :-(

Azért, csak azt mondom, ne idézz ide olyat, amit már más felidézett ebben a közösségben!

Ezt jó szándékkal említem meg itt.

Előzmény

Válasz

Svéd Sándor (Budapest, 1906. május 28. – Budapest, 1979. június 9.) magyar operaénekes (bariton).

Életpályája:
Svéd Sándor 1906. május 28-án született Budapesten. Tanulmányait Olaszországban végezte, Mario Sammarco és Riccardo Stracciari növendékeként. A budapesti Operaházban 1928-ban debütált Silvio szerepében Leoncavallo Bajazzók című operájában. 1928-1936 között az Operaház magánénekese volt, közben 1931-ben sikerrel vendégszerepelt Bécsben, ahol a Staatsoper állandó tagja lett 1936-tól. 1940-1950 között New Yorkban énekelt a Metropolitan operaházban, de több alkalommal fellépett a milánói Scalában is. 1950–57 között visszatért Budapestre. Korának egyik legjelentősebb baritonjaként tartják számon, elsősorban Verdi-operákban aratott kimagasló sikereket. 1979. június 9-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Főbb szerepei:

Bizet: Carmen - Escamillo
Rossini: Tell Vilmos - Tell Vilmos
Verdi: A trubadúr - Luna gróf
Verdi: Rigoletto - Rigoletto
Verdi: Otello - Jago
Verdi: Aida - Amonasro
Verdi: Don Carlos - Posa márki
Verdi: Traviata - Giorgio Germont
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Eschenbach
Wagner: Lohengrin - Telramund

Díjai:

Kiváló művész - 1951
Kossuth-díj - 1952

Válasz

Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) színész, humorista.

1887. március 19-én született Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910 között ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-1913), majd a Királyi Színházban (1913-1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban, és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Kabos Gyula hitvallása a humorról

1908. március 21-én a Krassó-Szörényi Lapok kritikusa kiemeli Kabos Gyula játékát, "... Nácit, a pincért oly remek mimikával adta, hogy a közönség nem tudta abbahagyni a nevetést" - írta a kritikus. "... fiatal színész koromban roppant irigyeltem azokat a komikus színészeket, akiknek nagy orruk vagy valami más torzságuk volt, mert amint beléptek a színpadra, az emberek már nevettek. Ez így nagyon könnyű lehetett, és én kétségbeestem, mert akkoriban egészen rendes, szabályos gyerek voltam. Ahol játszottam, a városok patikáiban nem maradt egy csepp deákflastrom sem, akkora orrokat ragasztottam. Azóta már megtanultam, hogy a színészetet nem a külsőségekben kell keresni, s hogy nem az orr, a szem és a száj fontos, hanem a belső humor, hogy meg kell találni az embert, és az ember igazi torzságát kell a színpadra vetíteni..."A nagy nevettető ars poetikája 1936-ban

"Milyennek tartja a komikus mesterséget? - Ne vegyék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy fennkölt hivatás. Nincs szebb feladat annál, mint a csüggedt, szomorú, gondterhelt embereket felderíteni. Mindenesetre nagyobb embernek tartom a komikust, aki elfeledteti a napi gondokat, mint azokat, akik a bajokat okozzák. Csodálatos, hogy mostanában az utóbbiak sokkal jobb pozícióban vannak."

Válasz

Szinetár Dóra

A Szépség és a Szörnyeteg, Budapesti Operettszínház
Életrajzi adatok
Teljes név Szinetár Dóra
Született 1976. december 17. (35 éves)
Pályafutás
Műfajok pop
teen-pop
musical
Aktív évek 1990-napjainkig
Hangszer ének


Szinetár Dóra (Budapest, 1976. december 17.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő. Színész családba született, édesapja Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, édesanyja Hámori Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő. Bátyja: Szinetár Gábor. Első férje: Lőcsei Jenő, balett-táncos, második: Bereczki Zoltán színész. Gyermekei: Lőcsei Márton (első házasságából) és Bereczki Zora Veronika.
Általános iskolai tanulmányait a Leövey Klára Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában végezte. Ezután 1990–1995 között a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-színpaditánc tagozatán tanult. Később különböző budapesti tánciskolákban klasszikus balettet, szteppet, akrobatikát, Limónt és Graham-modern technikákat tanult. 1995–1996 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1996-tól szabadfoglalkozású volt. 2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Tagja a Budapesti Operett Színház tagjaiból alakult Operett Angyalai formációnak (további tagok: Janza Kata,Siménfalvy Ágota, Kékkovács Mara). 14 éves kora óta énekel Vályi Éva és Toldy Mária tanárnőknél. 1999 óta Kővári Juditnál. Beszédtanára Ságodi Gabriella volt

EMeRTon-díj (1999)
Súgó Csiga-díj (2005)
Jászai Mari-díj (2006)
Story Ötcsillag-díj (2008)
Cosmopolitan-díj (Az év musical-színésznője) (2007)

Válasz

Karády Katalin, született Kanczler Katalin, (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8.[1] – New York, 1990. február 8.) magyar színésznő, énekesnő.


Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérte után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. 1931-ben, apja halála után, férjhez ment a nála harminc évvel idősebb Vargha Rezső adóhivatali vámtiszthez, de néhány hónapon belül – a férj javaslatára – véget vetettek a házasságnak
Első mozifilmje, a Halálos Tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

Válasz

A háború után fokozatosan mellőzötté vált
Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.

1945 nyarán, egy Moszkvából visszatérő ismerőse révén jutott tudomására, hogy Ujszászyt meggyilkolták. Bár a tábornok a később nyilvánosságra került dokumentumok tanúsága alapján ekkor még életben volt, Karády halottnak hitte szerelmét, és idegösszeomlást kapott, kilenc hónapig ágyban feküdt
Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. A szóbeszédeket csak erősítette, hogy a színésznőt gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII.kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. (Az épület a kilencvenes években Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnök lakóhelye volt).

Válasz

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1951. február 18-án érkezett Szombathelyre és Kovács Szállóban (később nevén Savaria Nagyszállóba) egy másik személlyel szállt meg[3]. Fellépését követően Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével[4] és egy nardai embercsempésszel elindult a magyar–osztrák határ felé. Dozmaton csatlakozott hozzájuk még egy nardai személy, akik segítségével Felsőcsatár és Narda között, a téglaégetőnél átlépte az államhatárt. Pihenőt az osztrák oldalon fekvő Csémnél tartottak egy befogadásukra felkészült házban. Két nap múlva február 20-án érkezett meg Grazba.[5] Itthon maradt rokonai nagyon megszenvedték ezt. Elvették házukat, kitelepítették őket, édesanyja bele is halt a megaláztatásokba.[6] Először az ausztriai Salzburgba, majd Svájcba költözött. Ott sem volt sokáig maradása, egy év leteltével Brüsszelbe ment tovább. 1953-ban Brazíliába, São Paolóba költözött, és divatáru-üzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, s New Yorkban telepedett le, ahol egy kalapszalont vezetett. Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt

Előzmény

Válasz

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

1990. február 8-án bekövetkezett halála után, 1990. február 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég… című filmben emlékezett meg róla.

A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozta Karády Katalinnak. 2011-ben Karády Katalin Múzeum nyílt Budapesten.

Válasz