Az olimpiád fogalma a pánhellén játékok (olümpiai játékok, püthói játékok, iszthmoszi játékok és a nemeai játékok) tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli két olimpia között eltelt négy évet. Korunkban időnként használják magára az olimpiai évre (amikor a téli vagy nyári olimpiát rendezik)
Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket,[5] majd megállapította a „sztadion” versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m volt (más görög városállamokban ettől eltérő méretű volt, például Athénban 192,27 m, Delphoiban 177,55 m). Egyébként 1 sztadion=6 plethron=600 pusz (görög láb).
Új hozzászólás