Hangai Gábor üzente 8 éve
Tarján Zoltán üzente 8 éve
Csizmadia Éva üzente 9 éve
Mindig ugyan az a hatás.:)
Lenyűgöző:)
Olyan tökéletes a kidolgozás mint ha improvizációja lenne a valódi "Viharmadárnak". Ami valójában a Tűzmadár.:)Én Tűzmadarat látok.:)
Erdős Ágnes üzente 9 éve
Várnagy károlyné üzente 10 éve
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Dézsi Laszló üzente 10 éve
Csizmadia Éva üzente 11 éve
Csizmadia Éva üzente 11 éve
Bocsi ! Lemaradt az eleje.
Tűzmadár!
A Tűzmadár a Szerelem, az Élet Madara!
A Feltámadás, az Erő, és a Lélek Támasza.
Nélküle nincs sem Levegő sem Pára,
Nélküle nincs Harmat Hamvas Ága.
Mélység tava nemzője s
Vágyainknak Őre!
A teremtő csoda ott fogan belőle!
Amikor táncában életté szegődve
táncol ki belőle Élet teremtője.
Hamvadjak el Tőle! Égi Menyegzőre!
Ki magadban feloldva szívedre becézője
befogadtál Hűségeddel Örök Létezőbe!
Két karod sóvár szavaim feszítse!
Derekad szerelmes tekintetem övezze!
Sóhajom mozdulataidon csüggő Vágyam legyen...
Ajkad édes ajkad akiért epedjen......
S csak szívem dobbanása jelezze Benned,
Veled fogok táncolni örökké a Mennyben!
Míg bokád lendül, messze fénycsóvát
küldj a Végtelenbe!
Forgásod fordulatán a Föld forogjon körbe....
S ki áldásod elfogadja azt mind begyűjtse mozdulatsorod,
S ez az Isteni Szívtől eredő Öröklött legyen
Az első Őspillanatod!
ÁMMEN
Csizmadia Éva üzente 11 éve
Nélküle nincs Harmat Hamvas Ága.
Mélység tava nemzője s
Vágyainknak Őre!
A teremtő csoda ott fogan belőle!
Amikor táncában életté szegődve
táncol ki belőle Élet teremtője.
Hamvadjak el Tőle! Égi Menyegzőre!
Ki magadban feloldva szívedre becézője
befogadtál Hűségeddel Örök Létezőbe!
Két karod sóvár szavaim feszítse!
Derekad szerelmes tekintetem övezze!
Sóhajom mozdulataidon csüggő Vágyam legyen...
Ajkad édes ajkad akiért epedjen......
S csak szívem dobbanása jelezze Benned,
Veled fogok táncolni örökké a Mennyben!
Míg bokád lendül, messze fénycsóvát
küldj a Végtelenbe!
Forgásod fordulatán a Föld forogjon körbe....
S ki áldásod elfogadja azt mind begyűjtse mozdulatsorod,
S ez az Isteni Szívtől eredő Öröklött legyen
Az első Őspillanatod!
ÁMMEN
Kalmár János üzente 11 éve
Markó Iván (Balassagyarmat, 1947. március 29. –) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató.
Életpályája:
Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice Béjartnak Brüsszelben működő társulatának "A XX. század balettjének" volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választották.[1] 1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel. 1979 és 1991 között igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. 1991 nyarán szabadfoglalkozású művész lett. 1991 és 1992 között a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydneyben volt vendégkoreográfus. 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet. Liszt, Xenakisz, Sosztakovics-Markó: Jézus az ember fia c. balettje címszerepét maga alakította, 2005-ben.
Színpadi szerepei:
Romantiáda....Vén cigány (Magyar Fesztivál Balett)
Siratófalak (Magyar Fesztivál Balett)
Gálaest Faludy György 95. születésnapjára (Nemzeti Színház, 2005)
Magyar Állami Operaház:
Messzerer: A hattyúk tava....Siegfried
Waclav: A bahcsiszeráji szökőkút
Larovszkij: Giselle....Albert
Sylvia
A fából faragott királyfi.... Királyfi
Győri Balett:
Markó Iván: Az igazság pillanata....Lorca
Markó: A csodálatos mandarin....Mandarin
Markó: Jézus, az ember fia....Jézus
Markó: Tabuk és fétisek....Sámán, Szent György
Markó: Don Juan árnyéka rajtunk....Don Juan, Faust, K/M úr
Markó: Bulgakov és a többiek....Az író
Béjart Balett:
Koreagrafikus áldozat
Seraphita
Viva Verdi
Petruska
Trionfi del Petrarca
Nijinsky
A rózsa lelke
Teck
Gaité Parisienne
Tűzmadár
Opusz 5
Petrarca
IX. szimfónia
Isten bohóca
Színpadi koreográfiái:
Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Seherezádé
Ludwig van Beethoven: Emberi himnusz
Claude Debussy: Jeux
Goran Bregović: József és testvérei
Carl Orff: Szenvedély - A Nap szerettei
Káin és Ábel
Menyegző
A nap szerettei
Szamuráj
A csodálatos mandarin
Tabuk és fétisek
Izzó planéták
Székek
Johann Sebastian Bach: Angyalok üzenete
Maurice Ravel: Bolero
Markó: A bosszú
Romantiáda
Rómeő és Júlia
Szerelem, szerelem
Viva Verdi!
Filmek:
Színészként
Álmatlan évek (1959)
Táncosként
Jézus az ember fia (1986)
József és testvérei (2000)
Koreográfusként
Persifal (1999)
A nürnbergi mesterdalnokok (1999)
Káin és Ábel, Jiddische Mame, Siratófalak (2005)
Emberi Himnusz (2006)
Seherezádé (2009)
Csizmadia Éva üzente 11 éve
Bár csak tudná, hogy milyen nagyon szeretem!
Bár csak tudná hogy megértettem!
Bár csak egyszer vele repülhetnék ahogy Ő szeretné
hogy repüljek vele!
De csak összekuporodva üldögélek, és mosolygom,
hogy milyen bámulatosan tapintatos és hogy ugyan
az a finomság és mélység árad a szavaiból is
mint a táncművészetéből.
Csizmadia Éva üzente 11 éve
Markó Iván a gyermekkoromban is már fogalom volt. Maga volt a csoda.
Senki nem tudta a balett művészetet úgy képviselni mint Ő! Ma is mély tisztelettel és csodálattal adózom minden alkotásának és minden produkciójának!
Csak ültem a képernyő előtt megbűvölve! Ma is így teszek mint gyermekként tettem, ha őt láthatom! Minden mozdulatát iszom! Bizony! Csodás!
Hálásan Köszönöm!
Szénási Bea üzente 11 éve
Sztravinszkij - Béjart: Tűzmadár (Markó Iván)
Markó Iván 1972-ben Maurice Béjart brüsszeli társulatához: A XX. Század Balettjéhez szerződik, és a Tűzmadár címszerepével debütál. Ettől kezdve Markó Iván lesz e világhírű együttes egyik vezető szólistája, akit a nemzetközi tánckritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé választottak.
A címszerep talán a táncirodalom fizikailag, technikailag és művészileg legnehezebb szinte emberfeletti teljesítményt kívánó koreográfiája, mely a forradalom költészetéről, küzdelméről, haláláról és feltámadásáról szól.