Köszönöm József ! "sosem vagy egymagad.... túl kicsinyke vagy... várj, míg felkel majd a nap......."

sosem vagy egyedül--hiszen itt vagyunk...hj

ZÖLD LEVÉL

Zöld levél az ágakon,
Holdfény pihen az ablakodon.
Testedben pihen a fáradtság,
Szíved mélyén a boldogság.
Nyújtsd ki karod egy faágért,
Ki eldobott mindent a magányért,
Most felkelne álmából, hogy veled dúdoljon,
Torony tetejéről a múltba ugorjon.
Egy nagy tóba megfürödjön,
Veled együtt törölközzön.
Mezítelen virágokkal körbefonja fejedet,
Mit érzel szíved mélyén,
Nem más, mint szeretet.
És ha hallod a harangokat felbőszülve kongani,
Búcsút int a hold a földnek,
És helyére napsugarak jönnek.
Zöld levél az ágakon,
Tested új napra virradjon.
A hold pihent ablakodon,
És én veled a zöld ágadon.
hj

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 10 éve

Józsi ! de jó is annak aki nincs egyedül ..

Előzmény

Válasz

Várnagy károlyné üzente 10 éve

Bizony, jól "beszél" a Józsi :)

Előzmény

Válasz

Dr.Mohai Zoltán üzente 10 éve

Ez a vers önmagáé beszél Józsi :)i !

Válasz

Várnagy károlyné üzente 10 éve

Meghatóan szép vers! Köszönöm József :)

Válasz

Harmath Jozsef üzente 10 éve

EGYEDÜL

Ha majd megöregszünk,
és ülünk a vén diófa alatt,
reszkető kezem a tiédbe teszem,
s csak hallgatom szelíd szavad.
Ráncaimat már nem szégyellem,
mondod, neked így is szép vagyok,
arcomról a mélyülő árkokat
naponta többször lecsókolod.
Gyengéden kisimítod lelkem
jajongó gyűrődéseit,
miket belevasalt az élet,
s évtizedek mázsás terhei.
Ha majd megöregszünk,
tudom, nem is kell kérnem,
hogy te fogd le szemem,
amikor utam végéhez érek.
HJ